Súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek a tavaszi, kora nyári fa- és bokorkivágások

2020. április 30.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívása szerint a szaporodási és vegetációs időszakban fás és bokros növénytársulások felszámolása súlyos természetvédelmi kockázatot jelent. 

A közlemény szerint 

„az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza”. 

Törvényellenes irtások

Mint arra az MME felhívja a figyelmet, a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megindult a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. A tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. Éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások minden esetben és biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozzák. „Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is” – így a közlemény.

Csévharaszti bokros élőhely irtás után 2012-ben
Fotó: Orbán Zoltán/ MME

Az MME szerint a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg. 

A legfontosabb és egyben a problémára is megoldást jelentő ellenérv a vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágásokkal, -visszavágásokkal szemben, hogy ezek a munkák az őszi-téli hónapokra is tervezhetők és szervezhetők, amikor az említett természetvédelmi kockázat nem áll fenn, és a logisztikai körülmények is jobbak, de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezés esetén is jelentősen csökkenthető. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek

Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek

Vajna Tamás tudomány 2019. április 9.

Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.