Bill Gates, Marc Andreessen és a többiek: a vírus viharából előbújtak a legendás geekek
Volt abba valami mélylélektani szimbolika, hogy a koronavírus kezdődő tombolása miatt – hálistennek – hülyéskedésmentessé vált április elsején jött a hír, hogy közösségi aktivitás hatására visszatért az YTMND, az internettörténelem első mémgenerátora.
„Az oldalt Max Goldberg alapította a Fedezd fel Forrestert! című film hatására. A tipikus YTMND oldal mozaikosan kitöltött, gyakran animált GIF háttérképet tartalmaz, középre rendezett otromba méretű felirattal és rövid, ismétlődő hangrészlettel - ezzel a Geocities vicceshonlap-mémek stílusát viszi tovább."
Az említett filmben Sean Connery egy J.D. Salinger-szerű pasast alakít, aki felfedez egy tehetségesen író afroamerikai fiatalembert, akit egy szerencsétlenül bizalmaskodó „Most már te vagy a főnök, főnök" beszólással igyekszik motiválni. Innen a „You're the man now, dog” vagyis YTMND. Száz évvel ezelőtt, 2004-ben az emojik, a Youtube, a Tumblr, a Coub, a TikTok előtt még tudtak tökös nevet adni egy oldalnak.
Adott az áprilisi alaphang.
A világ második leggazdagabb embere
Teller Ede egykori kollégája, Lowell Wood asztrofizikus a Reagan-korszak csillagháborús tervének mérnök-alapembere volt. Manapság arról ismert, hogy 2015-ben Edisont megelőzve ő lett a legtöbb szabadalmat jegyző amerikai. 2007-re a közelgő szovjet interkontinentális ballisztikus rakétákat levadászó, űrbe telepített lézeres rakétavédelmi rendszerek lehetősége kellőképpen távoli volt már, így Lowell Wood felvetette, hogy akkor legalább lőjenek szúnyogokra lézerrel. Ekkor lépett be a képbe Bill Gates és neje, hogy alapítványuk, a Bill & Melinda Gates Foundation révén szárnya alá vegye a tervet, és a a malária elleni harc jegyében a Microsoft egykori technikai főnöke, Nathan Myhrvold segítségével megvalósítsa a lézeres szúnyogirtót. .
Mindez azért fontos, mert mutatja, hogy Bill Gates nem tavaly lett a járvány elleni harc apostola, és nem is 2015-ben, amikor TED-előadásban hívta fel rá a figyelmet, hogy a kölcsönös nukleáris elrettentés árnyékában gyakorlatilag elkezdtük védettnek érezni magunkat a globális elemi csapásoktól, mert senki sem igazán tudott arról, hogy a két világháború között a spanyolnátha is egy világháborúra elegendő áldozatot szedett.
A szúnyoglézer egyébként azóta sem készült el, mert a malária sújtotta, gyenge infrastruktúrájú vidékeken problémát jelenthet egy ilyen rendszer áramellátása, ami nagy szerencse, mert a szúnyogot megpirító lézer azonnal megvakíthat egy embert.
Gates médiaszaturációja még így is kicsit váratlan. 2008-ben kiugrott a céges mókuskerékből, 2014-től az elnöki tisztet is leadta. Ehhez képest februárban egészségügyi szaklapban publikált figyelmeztetést a járványra való felkészülés szükségességéről, és azóta is gyakorlatilag folyamatosan nyilatkozik, ha pedig egy ideig nem keresik, rögtön 11 oldalas jegyzetet ír.
Bill Gates szerint nemsokára lesz vakcina a koronavírus ellen. Bill Gates szerint a nacionalista politikai hullám gyengítette a vírus elleni válaszlépéseket. Bill Gates szerint a járvány egy világháború, amiben mind egy oldalon állunk. Bill Gates szerint veszélyes megvonni a WHO finanszírozását. Bill Gates az összeesküvés-elméletek első számú célpontja.
Gates az információs forradalom első két évtizedének arca volt. Menetelt már mémként K. Stauber korai nemzetszocialista plakátján Hitler helyén, Windows-zászlót lobogtatva. Nem meglepő, hogy szabadalmaztatta a járványt, egyébként pedig oltásra váró harmadik világbeli gyerekek vérét issza – bár az új tényellenőrző szolgáltatók szerint állítólag ezek az állítások nem igazak.
Amikor Bill otthagyta a Microsoft napi vezetését, haverjával, a világ harmadik leggazdagabb emberével, Warren Buffettel fogadalmat tettek, hogy vagyonuk felét jótékony célra adják. A családi alapítvány, a Bill & Melinda Gates Foundation a világ leggazdagabb jótékonysági szervezete, majd 47 milliárd dolláros vagyonnal. Az elmúlt évtizedben évi átlagban másfél milliárd dollárt költöttek malária, AIDS, tuberkulózis és más fertőző betegségek kutatására és kezelésére. Ezt fejelték meg most a COVID kedvéért egy negyedmilliárddal.
Akinek a szoftvere megette a világot
1997. október 1-én, az Internet Explorer 4 megjelenésének estéjén a Microsoft néhány tréfás kedvű mérnöke fogta a nyitóbuli kellékét, az IE nagy kék "e" betű logóját, teherautóra pakolta, és az éj leple alatt letette a kor legnépszerűbb internetböngészőjét fejlesztő cég, a Netscape irodaháza elé. Nem meglepő módon éjfél körül még dolgoztak az épületben: a Netscape munkatársai megtalálták és felborították az IE logót, és felállították rá fejlesztői közösségük kabalafiguráját, Mozillát.
Ez volt az első böngészőháború egyik nyitómozzanata. A háború során a Microsoft kihasználta az operációs rendszerek terén szerzett 90 százalékos részesedését, hogy ingyenesen terjessze saját böngészőjét. Ezzel 1998 közepére 50, 1999-re 80, 2001 elejére 96 százalékos részesedést szerzett az internetböngészők piacán, továbbá nyert egy szép antitrösztpert az Egyesült Államok ellen. A pert két év után, 2000 elején elbukták, a háborút viszont a Netscape veszítette el, amely időközben 4,2 milliárd dollárért az America Online tulajdonába került, de többé nem tudta visszaszerezni a régi dicsőséget.
Három évvel a logós incidens előtt Marc Andreessen friss diplomás csodagyerek volt, aki még hallgatóként részt vett az első internetböngésző, az NCSA Mosaic fejlesztésében. A Mosaic atyja, Jim Clark rögtön meg is hívta, hogy készítsenek egy szórakoztatóbb, kereskedelmibb kontentböngészőt: ez lett az 1994-ben kiadott Netscape Navigator. A Netscape maga volt az internetforradalom, Andreessenből pedig rocksztár lett, Billy Corgan programozó megfelelője, akit rajongói, a HTML- bütykölők ennek megfelelően istenítettek.
Andreessen annak idején közölte, hogy nemsokára egy marék gyengén debuggolt eszközmeghajtóvá silányítja a Windowst. Azt is kijelentette, hogy a szoftver felzabálja a világot. Valamelyik állítása biztosan igaz lesz, de ha nem, az sem baj, mert Andreessen az egyik legbefolyásosabb fiatal befektetőjeként folytatta pályáját: barátjával, Ben Horowitz-cal befektettek pár olyan ígéretes kisvállalkozásba, mint a Facebook, a Twitter, a Pinterest, a Foursquare, a GitHub vagy a Skype.
Nem hagyta hidegen
Bár Andreessen utolsó hírértékkel bíró megmozdulása 2013-ban történt, a járvány őt sem hagyta hidegen. Április 19-én publikált esszéje, az Ideje építkezni hatalmas sajtóvisszhangot kapott Amerikában. Írásában az amerikai társadalom vírus által felszínre dobott problémáit ostorozza, többek között a képzelőerő hanyatlását és az önelégültséget, amelynek nyomán képtelenek voltak elegendő védőfelszereléssel ellátni az egészségügyi dolgozókat; a gyártás olcsóbb országokba költöztetésének hatásait, az innováció megszűnését, a megrekedt fejlődést az ingatlanpiacon, az oktatásban. A dolgozat csatakiáltás volt, lényegében Gates világháborús hasonlatának párja.
A furcsa csak az, hogy rég nem az első böngészőháború idején vagyunk, amikor ez a két ember egymásnak ment. De miért történik mindez? Egyrészt véletlen, másrészt tényleg valamiféle generációs jelenség. Valamiért nem Mark Zuckerbeg buzdítja az amerikaiakat védekezésre és újításra, és nem ő volt, aki lézert akart építeni egy picit őrült tudós ötlete alapján, mert úgy hitte, hogy ezzel segít az emberiségen.
Ami azt illeti, Andreessen a fent említett befektetői tevékenysége nyomán 2008 óta a Facebook igazgatótanácsának tagja. Így ő volt, aki a múlt héten ordítva veszekedett Zuckerberggel a Cambridge Analytica-botrányt (a felhasználói adatok kiszivárgása, ami Donald Trump elnökké választásához vezetett) követő pert lezáró megegyezéssel kapcsolatban.
Igaz, hogy már lehet halottnak jelölni valakit az Instagramon, de a járvány alatt a felhasználók számához képest összességében kevés hasznát látta az emberiség a közösségi médiának és a rajta keresztül tömegesen gyűjtött személyes adatoknak –a kivételek között szerepel az Apple-Google-koprodukcióban készülő kontaktnyomozó alkalmazás. Az sem kizárt, hogy tömegek fáradnak pont most bele ebbe a közösségi médiásdiba, amelyek közösségi funkcióit már elkezdték átvenni a játékok, az Animal Crossing, a Fortnite, sőt a Half-Life. A flashback tehát nem véletlen: újra a jövőben vagyunk. Hipó és lézer.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
