Egy járvány, ami felzabálja a magánéletedet

Minden híradóban felbukkanó belsős mém, videójelenet, hivatalos kínai forrásból: idős kínai asszonyt látunk szatyrokkal drónperspektívából. Látjuk a rendőröket, ahogy egy szocbarokk laktanya előtt állva irányítják az eszközt. Szeretjük a montázst, ezért felidézzük az internetprotokoll egyik atyja, a manapság Google-evangelistaként dolgozó Vint Cerf mondatait, aki a napokban az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságban egy kérdésre válaszolva elmondta: ő egy háromezres kis faluban nőtt fel, ahol mindenki mindenről tudott, szerinte ez a privátszféra csak egy modern anomália. Cerf ezután magyarázni kezdi a bizonyítványt, hogy tudniillik azért ő nem gondolkodik ennyire primitíven a magánélet védelméről. Nincsen magán maszk, maradjon otthon - megafonoz mindeközben a kínai drón. Az enyhén felgyorsított felvételen, akár egy Tímár Péter filmben, a néni hátrapillantgatva szedi a lábát hazafelé.

Kína: szigorúan ellenőrzött minden

A CIA egyik 2009-es jelentésében megjósolta a járványt, ne tessenek kapaszkodni, hogy tudniillik eléggé fenyeget, hogy egyszer valamelyik kínai állatpiacról (az új vírusok háromnegyede az itt árult vadállatokból származik) súlyos légzőszervi tüneteket okozó ragály indul el. A jóslat egyébként a múltban már beteljesült, amikor 2003-ban kitört a SARS-járvány. És tessék. 

Kína népköztársaság. Aki még nem élt népköztársaságban, annak elárulunk egy kisebb titkot: ha baj van, arról hallgatni köll. A koronavírus járvány történetének egyik kezdeti mozzanata, miképpen a SARS esetében, hogy a hatóságok két hetet vesztegettek el a kiszivárgó információk politikai kontrolljával és a kiszivárogtató emberek (többnyire jó szándékú orvosok) megfenyegetésével. Utóbbiakat, hogy témánál maradjunk, természetesen privát online beszélgetések miatt, hiszen Kínának megfelelően fejlett apparátusa van a médiában és az interneten megjelenő információk kontrolljára. Az államé a mobilról származó és minden egyéb magánjellegű adat, ami szuper jól tud jönni egy járvány megfékezéséhez.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

A kínai hatóságok a legfrissebb hírek szerint ott tartanak, hogy tudományos publikációkból távolítják el a koronavírus eredetével kapcsolatos oldalakat, aminek oka a hazugságspirál, ami miatt az Egyesült Államokkal egyre eszkalálódó információs háborúba keveredtek. Ha az áldozatok számát, a kínai munkanélküliségi mutatókat, vagy bármilyen pontosnak tekinthető adatot nem is fogunk megtudni, abban nemzetközi konszenzus van, hogy Kínában legalább egymillió embert tartanak koncentrációs táborokban, ahonnan a rabokat szívesen kölcsönzik kényszermunkára nyugati cégek beszállítói, de az Apple-ről később.

A járvány közvetlen technikai következménye, hogy a nyilvános helyeken tömegesen használt arcfelismerő rendszerek a jövőben az egészségügyi maszkot viselőket is felismerik. A kínai Hanvang kétmillió kamerát szolgál ki az országban. Korábban csak mintegy ötven százalékos arányban találták el a maszkosok kilétét, de a céget igazgató Hvang Lej szerint elegendő igény mutatkozott, hogy a hiányzó funkciót lefejlesszék, így már 99,5 százalékos pontossággal tudnak azonosítani a fejből látszó részek alapján.

A maszkot megkerülő tömeges arcfelismerés nagy siker az illiberális világban: átvette Oroszország és Irán is.

Dél-Korea és Szingapúr: minek ment oda?

A vírus elleni fellépés sikertörténeteit író Dél-Korea és Szingapúr komoly hasznot húztak a nagy mennyiségben rendelkezésre álló magánjellegű adatból a kontaktus-visszafejtéssel. A módszer lényege, hogy személyes visszaemlékezés, banki tranzakciók, mobil cellaadatok alapján lekövetik az igazoltan fertőzöttek tartózkodási helyét, és Bluetooth-adatok alapján azonosítják a két méternél közelebb tartózkodókat, hogy megtalálják a potenciális fertőzötteket, akiket így tesztelhetnek. A kontakt-visszakövetést mobil alkalmazás formájában adták közre, amivel a társadalom igen hatékonyan tudta tesztelni és izolálni a betegséget (a tesztelés így gyógyította a vírust, a járvány terjedésének megállításával). 

Ez gyakorlatilag a privát adatok elektronikus kezelésének, ha jobban tetszik, az általános megfigyelésnek a legnagyobb sikertörténete. Emberéletben is mérhető, és  a szinte teljes leállás után látványosan meggyorsítja a gazdaság újraindítását. A helyi közvélemény joggal gondolja, hogy aki gondolkodás nélkül megadja az interneten minden adatát, az nem ostoba, hanem pont ellenkezőleg: hasznos polgára a társadalomnak.

Szingapúr nem is habozott, március 23-án közölte, hogy nyílt forráskóddal, ingyenesen közzéteszi a TraceTogether alkalmazást.

Amerika: kamera a perem alatt

Mindössze két hét kellett hozzá, hogy Amerika is kövesse a példát: az Apple és a Google közölte, hogy közös visszakövető alkalmazással igyekszik segíteni a gazdaság újraindítását. A hír nagysága egyrészt abban rejlik, hogy az egymással több fronton versengő két legnagyobb techcég fog össze, másrészt ez a két cég külön is irgalmatlan mennyiségű és minőségű felhasználói adat felett uralkodik. 

Talán a Facebook is beszállhatott volna, de acég jelenleg bíróság előtt áll a felhasználói internetezési szokásairól gyűjtött adatok miatt. Zuckerbergék igazából a hamis hírek (5G-koronavírus összeesküvés) üldözésével igyekeznek hasznosak lenni, ami kicsit kezd hasonlítani az üveges és a focizó gyerekek kapcsolatához.

Az amerikai Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet elemzése szerint egyébként  nem árt tudni, hogy a TraceTogether a felhasználó összes kontaktinformációját átküldi az állami hivataloknak, akik értesítik a vírus által potenciálisan érintetteket. Az Apple-Google tervezett applikációja ezzel szemben decentralizált módon kezelné az adatokat, ami önmagában még nem garantálja, hogy nem kerülhetnek rossz kezekbe. 

Április amúgy is erős volt Amerikában a megfigyelés területén: a Stanford Egyetem kutatói előálltak egy okosvécé-prototípussal, ami nemcsak, hogy ügyesen gyűjt egészségügyi adatokat, hanem még ánusz alapú biometrikus azonosítást is végez.

Az általános tapasztalat az, hogy ha egy állam különleges megfigyelési jogokat szerez, nem mond le róluk önszántából. Jó példát jelentenek erre a World Trade Center elleni terrortámadás után elfogadott bővebb állami jogosítványok, amelyek két évtizeddel később is érvényben vannak. Az amerikaiak korlátlan adatgyűjtését leleplező Edward Snowden a koronavírussal kapcsolatban is minden interjújában felhívja a figyelmet, hogy az állam a törvényektől függetlenül megfigyel mindenkit, és az általuk gyűjtött adatok soha nem évülnek el. A világ tehát nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt, inkább olyan marad, mint rögtön azután.

Európa: a papírmunka az ellen nem véd

Emitt a maszkos arcokat, amott a fenekeket szkennelik. Közben az Európai Unió, ha egyáltalán túléli, a járvány által kikényszerített legnagyobb vívmánya egy csokor nagyon kifinomult jogszabály lesz. Európa a legfontosabb alkotmányos értéknek az emberi méltóságot tekinti, fontos része ennek a magánélet és a személyes adatok védelme, amit 2018 májusától EU-szerte bevezetett általános adatvédelmi rendelet, népszerű nevén a GDPR (general data protection regulation) véd. 

A GDPR akadályozza a társadalom totális megfigyelését. Annak, aki a szellemét követi, az adatok anonimizálása sem kibúvó: a londoni Imperial College kutatásai szerint mindössze négy adat elég az egyén közel száz százalékos hatásfokú azonosításához. A közjó érdeke azonban itt is felülírja a magánszférához fűződő jogokat.

Németország kiegészítette saját törvényét, és a szolgáltatótól kapott adatokat a saját járványügyi központjának adatta át. A tagországok közül április elején egyedül Dániának volt az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) által jóváhagyott GDPR-kiegészítése. Az EU-tagállamok többnyire átlépik vagy megkerülik a törvényt, saját útjukat járják, vagy éppen nem tesznek semmit, amíg az adatvédelmi rendelet általános európai kiegészítése meg nem jelenik. Lengyelországban például az önkéntes karanténba vonulók kötelesek szelfiket küldeni a rendőrségnek. Brüsszelben és Madridban a kínai utat követik: drónról ordibálnak a kinn kószáló, egymáshoz túl közel álló embereknek.

A mobilszolgáltatók egybecsengő véleménye, hogy a tőlük származó adatokat leginkább mozgási hőtérképek készítésére lehet felhasználni, egyébként igyekeznek elébemenni egy az imázsukban beálló esetleges negatív fordulatnak: ahol lehet, bedobják a köztudatba az adatok megosztásával kapcsolatos nemzetközi projektjeik eredményeit. A spanyol Telefónica például a zikavírus sújtotta Kolumbiában végzett munkáját, a norvég Telenor a dengeláz elleni küzdelemben való részvételét Pakisztánban. 

A modiladatok fontosságát növeli, hogy az EU elég jól áll a totális megfigyelés ellapíthatatlan görbéjén: a száz főre eső térfigyelő kamerák száma tizenöt körül van az Egyesült Államokban és Kínában egyaránt, az európai városok arányaiban kevesebb mint fele ennyi kamerát üzemeltetnek. Hogy az állampolgárok megfigyelésének melyik változata rokonszenvesebb, azt ki-ki döntse el maga.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: