A külföldi befektetőknek elárulta a magyar kormány, hogyan készül kezelni a válságot
Az államadósság-kezelő központ (ÁKK) külföldi befektetőknek szóló áprilisi prezentációjából újabb részletek derülnek ki arról, hogyan tervezi a koronavírus-válság gazdasági hatásainak kezelését a kormány. Az anyag szerint idén 1345 milliárd forinttal (a GDP 2,9 százaléka) élénkítik a gazdaságot, aminek a forrása 922 milliárd forint átcsoportosítása minisztériumoktól és 423 milliárd átcsoportosítása a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. A többször emlegetett 9200 milliárd forint pedig úgy jön össze, hogy az ITM-prezentációban is megjelenő számokhoz hozzáadnak még 3500 milliárd forintot a hiteltörlesztési moratórium értékeként. Ebben a prezentációban a kormány azt állítja, hogy csak 2,7 százalék lesz a költségvetési hiány, 3 százalék a gazdasági visszaesés, és jövőre újra csökkenni fog az államadósság, ami két év alatt vissza is áll a mostani szintre. (Arról, hogy hogy milyen számokat mutatott be kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az európai országok magyarországi nagyköveteinek, itt írtunk.)
Az ÁKK anyaga, ami, szemben a tegnap bemutatott ITM-es prezentációval, szabadon hozzáférhető a szervezet honlapján, többek között azt részletezi hogy melyek a magyar kormány prioritásai a jelenlegi válsághelyzetben. Ez a táblázat már csak azért is hasznos, mert korábban több közgazdász is azért kritizálta a kormányt, mert ,válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetők a program részletei. Ez nemcsak a véleményalkotást nehezíti meg, de bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat is.
Turizmus, találkozások, tartalékok
Úgy tűnik, hogy ha a szélesebb közönségnek szóló tájékoztatásból nem is világosak a kormány céljai a koronavírus-válság idején, a külföldi befektetőknek hajlandó ezeket összefoglalni. A célok:
egészségügyi termékek magyarországi gyártása;
a találkozások számának minimalizálása;
a likviditás fenntartása a gazdaságban;
a vészhelyzetben pénzek kiosztása a védekezésre;
a turizmust ért károk enyhítése;
tartalékok felszabadítása a költségvetésben;
két új alap (járvány elleni védekezési alap (634 milliárd forint) és gazdaságvédelmi alap (1345 milliárd forint) létrehozása;
a nehéz helyzetbe került iparágak képviselőivel való folyamatos kapcsolattartás;
11 új akciócsoport létrehozása.
Úgy tűnik, hogy legalábbis ebből a céllistából kimaradtak olyan fontosnak tűnő elemek, mint a munkahelyek védelme, a vállalkozások megsegítése, illetve a szociális válsághelyzet kezelése.
Honnan ered a kormány által sokat emlegetett 9200 milliárd forintos szám? Az ITM anyagában csak 6289 milliárd forintot találtunk. Most meglett még 3500 milliárd forint: a hiteltörlesztési moratórium (a korábban folyósított hitelek törlesztőrészleteit az év végéig nem kell fizetni) kapcsán adták hozzá ezt a számot a csomag értékéhez –furcsának tűnik összeadni olyan összegeket, amelyek között van közvetlen támogatás, hitel és hitelgarancia is. Ebbe a mintázatba még nehezebben illeszthető be egy olyan program, aminek lényege, hogy kilenc és fél hónapig nem kell fizetni a hiteleket, majd ugyanúgy fizetnek tovább az emberek, és a tartozás értéke sem csökken. Mindenesetre a kormány számításai szerint a teljes 9200 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomag majdnem 40 százalékát teszi ki ez az intézkedés.
Az anyag feltárja az éppen beszakadóban lévő gazdaság élénkítésére szánt összegek valós méretét és szerkezetét az idei költségvetésben. A 9200 milliárd forintos, a GDP 19,6 százalékát kitevő számnak a töredéke, 1345 milliárd forint (a GDP 2,9 százaléka) szerepel az idei költségvetésben. Ez az 1345 milliárd forint négy elemből áll össze:
92 milliárd forint adócsökkentés a munkaadók számára,
375 milliárd forint munkahelyek megőrzésére,
254 milliárd forint munkahelyek létrehozására,
579 milliárd a kiemelt iparágak segítésére.
Vagyis az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs.
2,7 százalékos hiánycél, 3 százalékos visszaesés
Forrásoldalon azt ígérik, hogy a teljes összeget átcsoportosításokból fedezik majd: 922 milliárdot minisztériumoktól, 423 milliárdot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól vonnak el. Vagyis úgy tűnik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a fedezésére nem von be plusz pénz a kormány (például a költségvetési hiány terhére vagy éppen szolidaritási adó formájában, ahogy korábban javasoltuk), így viszont kérdéses, mekkora lesz a program élénkítő hatása.
Mindenesetre ebben a prezentációban éppen úgy látja a kormány, hogy idén 2,7 százalékos hiánycélt kell tartani 3 százalékos visszaesés mellett. (A konvergenciaprogramban eközben 3,8 százalékos hiányról beszélnek 3 százalékos visszaesés mellett, ami némileg ellentmondásosnak tűnik.) A cél az anyag szerint, hogy ,,üzenetet küldjünk, hogy a kormány nem hagyja az államadósság kontrollálatlan növekedését”. 2021-től újra csökkenő államadóssággal számolnak, ami két év alatt már újra el is éri a jelenlegi szintet, hogy aztán az évtized közepére nagyobb csökkenést érjünk el, mint az elmúlt 10 évben. Ez nem tűnik túl reálisnak, és valószínűleg nem is kívánatos: egy elhúzódó válság esetén nem lesznek tarthatók ezek a célok (ahogy az anyagban megjelenő kevésbé optimista szcenáriók is mutatják), de nem is lenne jó, ha a kormány a gazdaság kontraciklikus élénkítése helyett a hiánnyal és az adóssággal lenne elfoglalva.
De vajon miért gondolja a kormány, hogy nincs szükség erőteljesebb jövedelempótló intézkedésekre, a családok szélesebb körű támogatására, illetve szociális intézkedésekre? A prezentáció felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar háztartások jó helyzetben vannak, kevésbé fog nekik gondot okozni a jövedelemkiesés. Például 2018-ban a magyar háztartások a jövedelmük 12 százalékát tették félre, többet, mint a svédektől a románokig mindenki más. Akinek gyanús, hogy a magyar háztartások nem állhatnak annyira jól megtakarításokkal, nem téved nagyot. Az Eurostat sztenderd táblázatában és az OECD releváns rangsorában sem állunk ilyen jól, és érdemi változást sem jeleznek ezek a statisztikák. De ami az átlagos megtakarítási szintnél több aggodalomra ad okot, az a megtakarítások eloszlása. A magyar háztartások felének 350 ezer forintnál kevesebb pénzügyi megtakarítása lehet, és csak a legvagyonosabb ötöd rendelkezik több mint 600 ezer forint pénzügyi megtakarítással. Vagyis akik most hónapokra elveszítik a munkájukat, nehéz helyzetbe kerülnek.
A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: