A strandokon pont ugyanúgy lehet elkapni a koronavírust, ahogy bárhol máshol

A nyár közeledtével egyre többen vágynak a szabadba, még azok is, akik eddig következetesen betartották az otthonmaradásra vonatkozó ajánlásokat. A korlátozások feloldásával nemcsak a kiülős helyek, a sörteraszok vagy a közparkok számíthatnak nagyobb vendégseregre, hanem a strandok, az uszodák, a tó- és folyópartok is. De mi történik a koronavírussal vízközelben, lehet-e nagy balatoni fertőzéshullámra számítani, és megöli-e a vírust a klór a medencékben?

„Azzal a jó hírrel szolgálhatok, hogy nem kell tartanunk különösebben a vízzel való fertőzéstől. Ez azért van, mert a vírusok a saját igényeiknek megfelelően terjednek. Például az AIDS sem adható át szúnyogcsípéssel. A vírusok szakosodnak, terjedési útvonaluk specializálódik” – mondta a LikeBalatonnak Földvári Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A SARS-CoV-2 cseppfertőzés útján terjed, leginkább az orrnyálkahártyán keresztül, viszont a gazdán kívüli túlélési képessége minimális, így a vízben sem marad sokáig aktív.

Földvári szerint ezért nemcsak a Balatonnál vagy más természetes víz esetében, de a fertőtlenítőszerekkel kezelt medencék környékén is leginkább az egy helyre zsúfolódó embertömegtől kell tartani.

A medencék vize biztonságos, a környezetük kevésbé

„Egy megfelelően üzemeltetett medencében a víz maga minimális kockázatot jelent, amivel vélhetően megelégszik az emberek többsége. De a medence környezetében ugyanúgy megvan a fertőzés kockázata, hiszen nem végig a víz alatt töltik az idejüket” – mondta az Inverse-nek Ernest Blatchley, az indianai Purdue Egyetem környezetmérnöke, aki azt tanulmányozza, hogy a medencéket fertőtlenítő szerek hogyan reagálnak a különböző szennyezőkre és kórokozókra.

Mivel kutatások szerint különböző felületeken, így műanyagon vagy rozsdamentes acélon is 72 órán át életképes tud maradni a SARS-CoV-2, a strandokon található tárgyak (napozóágy, öltözőszekrény, kilincsek, stb.) használatánál ugyanúgy kell eljárni, ahogy a hétköznapokban: ha a közvetlen érintkezés elkerülhetetlen, nem szabad utána az arc közelébe nyúlni, és érdemes minél többször kezet mosni, fertőtleníteni.

Klór ide vagy oda, a vízminőséget időnként ellenőrizni kellFotó: VOISIN/Phanie via AFP

Kezelt víz esetében egyértelműnek tűnik a helyzet: az amerikai járványügyi hivatal (CDC) tájékoztatása szerint eddig még nem fordult elő olyan, hogy az új koronavírus medencében, jacuzziban, fürdőben vagy víziparkban fertőzött volna embereket a vízen keresztül. A klór a tapasztalatok szerint 30 perc alatt képes megölni a kórokozókat, de a brómot, ózont vagy UV-sugárzást hasznosító fertőtlenítő technikák is hatásosnak tűnnek a vírus ellen.

Blatchley szerint a klór a vírusban található fehérjék és nukleinsavak károsításával hatástalanítja a vírusokat, gátat szabva a reprodukciós képességüknek – még az olyan nehezen pusztítható koronavírusok esetében is, mint amilyen a SARS-CoV-2. Az UV-fényre alapuló, általában a klórral együtt használt fertőtlenítési technika hasonló alapon működik, ráadásul nyílt területen, a napsütötte felületeken természetes úton is pusztulnak a kórokozók.

Fontos megjegyezni, hogy mivel egyelőre nem létezik olyan tanulmány, amely az általános vízi fertőtlenítőszerek hatását vizsgálja az új koronavírusra, ezért a szakemberek is a korábbi, hasonló vírusokkal kapcsolatos kutatások alapján vonják le a következtetéseiket. „Tudtommal semmi olyan nincs ebben a vírusban, ami meggátolná, hogy a szokásos fertőtlenítőkkel inaktiváljuk” – mondta Blatchley, aki szerint a SARS-CoV-2 burkos jellege még azt is jelentheti, hogy könnyebben pusztítható a vízi fertőtlenítőkkel.

Mégsem olyan egyértelmű, hogy egy korlátozott számú vendéget fogadó uszodában vagy egy nyüzsgő szabadtéri strandon van nagyobb biztonságban az ember, mivel a nagyobb területű strandokon ugyan több ember fordul meg, de jobban el is tudnak oszlani, ráadásul a zárt térből fakadó kiemelt fertőzésveszély sem fenyegeti őket.

„Igazából mindegy, hogy vízben állsz, vagy mondjuk a pláza közepén. A lényeg, hogy olyan levegőt szívsz magadba, amire mások hatással vannak” – mondta Blatchley. Az úszni vágyóknak így csak annyit tud javasolni, hogy lehetőleg zuhanyozzanak le, mielőtt bemennek a vízbe, tartsák meg az előírt távolságot a többiektől, igyekezzék kerülni a potenciálisan fertőzött felületeken, és a szokásos mantra: kézmosás, kézfertőtlenítés, archoz nyúlkálás kerülése.

A csodarecept: egy csipetnyi klór és egy késhegynyi UV-sugárzás

„Az embereknek nem a víztől kell félniük, hanem a fertőzött emberektől” – osztja a kutatók többségének véleményét Curtis Suttle, a Brit Kolumbiai Egyetem óceáni mikrobiológiával és immunológiával foglalkozó szakértője, aki szerint az emberek a természetes vizekben való fürdések alkalmával egyébként is több millió vírussal érintkeznek, de ezek olyan alacsony koncentrációban vannak jelen, hogy még az erősebb vírusok is nehezen tudnak így fertőzni.

Fotó: Image Source via AFP

A vízben leginkább attól lehet tartani, hogy ha valaki véletlenül lenyeli a tó, folyó, tenger esetlegesen fertőzött vizét, akkor a bélcsatornába kerülhet a vírus. „Ha a koronavírus a belekbe kerül, az még mindig nem olyan vészes, mint ha a légutakba kerülne, de azok alapján, amit eddig megtanultunk a COVID-ról, kijelenthető, hogy egyáltalán nem akarod a szervezetedben tudni” – mondta a kanadai CTV-nek Colin Furness, a Torontói Egyetem közegészségügyi iskolájának professzora, aki rögtön hozzátette, hogy a fürdővíz lenyelésén keresztül történő fertőzés esélye végtelenül kicsi.

Furness szerint mindent egybevetve a szabadtéri medencék a legbiztonságosabbak, hiszen a klóros kezelés megöli a vírust a vízben, míg a nap UV-sugarai a víz és a napsütötte felületek vírustartalmát is csökkentik. Második helyre teszi biztonságosság szempontjából a tavakat és tengereket, mert ugyan a klóros fertőtlenítés hiányzik, nagy területen az emberek és a vírusrészecskék is könnyebben eloszlanak, az UV-sugarak hatása pedig ezek esetében is érvényesül. A zárt strandok, uszodák, víziparkok azonban már kevésbé ajánlottak, a sok közös felület és a levegőcsere hiánya miatt.

Kimberly Prather aeroszolkutató egy gyakorlati tanáccsal hívja fel a figyelmet a strandokon is alkalmazandó helyes távolságtartásra: „Milyen messze állsz egy dohányzó embertől, ha nem akarod a füstjét szagolni? Ugyanezt a távolságot kell megtartani a cseppfertőzés elkerülése érdekében is.”

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: