Ha a kolerát túlélte, a COVID-19-cel is megbirkózik a nagyvárosi életforma
Akárcsak a kolera, hosszú távon a COVID-19 sem lesz állítja meg az urbanizációt Edward Glaeser, a Harvard Egyetem urbanizációprofesszora szerint. Glaeser 2011-ben több évtizednyi kutatási eredményt tömörített egyetlen, az urbanizáció előnyeit taglaló kötetbe. A 21. századra meghatározó urbanizáció sikerének titkaként Glaeser azt állítja, hogy a nagyvárosok és a városi terek az emberiséget gazdagabbá, okosabbá, egészségesebbé, boldogabbá és még zöldebbé is teszik.
Glaeser szerint a nagyvárosok a kreativitás és a kikapcsolódás motorjai, ezek nélkül azonban korántsem tűnnek olyan vonzónak. Mint az egyik legnagyobb amerikai közszolgálati rádiónak elmondta, most problémásnak tűnhet, hogy a metropoliszok vonzerejének két legfőbb pillére épp a SARS-CoV-2 terjedése miatt szinte egyik pillanatról a másikra megszűnt létezni, és kérdéses, hogy mikor és milyen formában lehet azok előnyeit újra teljes mértékben élvezni.
A kreativitás azért a nagyvárosokban koncentrálódik az urbán terek kutatója szerint, mert a metropoliszok lehetővé teszik a kreatív elmék találkozását és azt, hogy egymástól tanuljanak. „Itt gyűlnek össze a kapucnis, csípőnadrágos, bőrmellényes fiatal szakemberek, akik szellemi munkájukkal kiaknázzák a globális piac és az információs technológia nyújtotta lehetőségeket.” A szórakoztatóipar pedig hab a tortán, a fogyasztói társadalom igazi nyertese.
Betesz-e a COVID az urbanizációnak?
Csakhogy a tömött kávézóknak, éttermeknek most ki tudja, mennyi időre befellegzett, New Yorkból a teljes lakosság 5 százaléka menekült el március 1-je óta, de a legtehetősebb környékeken sokkal drámaibb a változás. A gazdag New York-i lakosok 40 százaléka úgy hagyta el a várost a márciusi lezárások hírére, hogy hátra se nézett. Glaeser szerint azok a vállalatok, amelyek távmunkában is meg tudják oldani a működésüket, vélhetően a jövőben is biztosítják ezt a lehetőséget. Elképzelhető, hogy ezeknek a vállalatoknak az alkalmazottai olcsóbb lakhatás után néznek majd a nagyvárosok külterületén.
Vannak olyan városok, amelyeken a történelmi léptékű változások maradandó nyomokat hagytak. Németország vitathatatlan gazdasági központja, Berlin például sosem nyerte vissza korábbi státuszát, mert azok a cégek, amelyek a hidegháború és a berlini fal miatt nyugatabbra tették át központjukat, a fal leomlása után sem tértek vissza. Daniel Sturm, Stehpen Redding és Nikolaus Wolf gazdaságkutatók szerint a német gazdaság decentralizáltsága a második világháború egyenes következménye.
Ugyanakkor Glaeser szerint kizárt, hogy a mostani pandémia végképp megállítaná a városok virágzását. Mint mondta, New York 19. század végi felemelkedése annak ellenére is megállíthatatlan volt, hogy végigsöpört rajta a kolera (Glaeser nagyapja is a kolerajárvány áldozata lett). Csakhogy a tudósok rájöttek, hogy a szennyvízelvezetés gátat vet a halálos járvány terjedésének, a városok pedig időt, pénzt és energiát nem kímélve megoldották, hogy tovább fejlődhessenek. Glaeser szerint így fog történni a COVID-járvány után is.
(Forrás: npr.org)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: