A COVID ellen is jó immunerősítő a D-vitamin, de egészséges ember már ne szedje
„A D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol (...). Ebből következve feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá” – hívja fel a figyelmet Masszi Tamás belgyógyász-hematológus a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján.
Nemrégiben ír kutatók számoltak be róla, hogy vizsgálataik szerint azokban az országokban tarolt nagyobbat a SARS-CoV-2, ahol a lakosság nagyobb részének alacsony a szervezetében a D-vitamin szintje. Szerintük ennek az lehet az oka, hogy a D-vitamin nemcsak a csontváz és a vázizomzat egészségét segíti idős korban, hanem fontos szerepe van az immunrendszer citokin válaszának szabályozásában, és egy esetleges citokin vihar, vagyis az immunrendszer gyulladásra adott túlzott – és veszélyes – válaszának a megakadályozásában is.
A vitaminok és táplálékkiegészítők szerepét a TILDA (The Irish Longitudinal Study on Ageing) nevű, az öregedés folyamatait feltárni hivatott hosszú távú kutatási programban is vizsgálja egy szerzőpáros, Eamon Laird és Rose Ann Kenny – ők azt tanácsolják, hogy az élelmiszereket Európa-szerte kötelezően dúsítsák D-vitaminnal.
Az Irish Medical Journalben arról cikkeztek, hogy a logikusnak tűnő feltételezéssel szemben a mediterrán régióban élők körében idősebb korukra nagyobb arányban fordul elő a D-vitamin-hiányos állapot, mint az északibb szélességi fokokon élőknél, hiába segíti elő a napsütés, hogy a bőrben az UVB-sugárzás hatására több D-vitamin képződjön. A magyarázat az ír kutatók szerint az, hogy a skandináv országokban kötelezően dúsítják az élelmiszereket D-vitaminnal, ami azonban Európa többi országában nem általános.
A kívülről bevitt D-vitaminról az SE cikkében is szó esik. Ott azt írják, hogy a D-vitamin pótlása csak addig előnyös, amíg annak hiányát szünteti meg, egy normál D-vitamin szinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre. Masszi Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy a túlzott D-vitamin-bevitel szélsőséges esetben kalcium-túlterhelést és veseproblémákat is okozhat. Más kérdés, hogy Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 90 százaléka D-vitamin-hiányos.
A belgyógyász professzor ugyanakkor úgy véli, hogy a napi 2000 nemzetközi egység beviteléhez elsősorban az októbertől márciusig tartó időszakban szükséges táplálék-kiegészítőket szedni, „az előttünk álló hónapokban az egészséges embereknek már tablettára sincs szükségük”. Nyárra pedig a déli időszakon kívüli, maximum fél órás, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzást javasolja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: