Egyetlen sokatmondó ábrán az agyelszívás az Európai Unióban
A diplomások arányát mutatja a 30-34 éves korosztályban az Európai Unió tagállamaiban az Eurostat kedden közzétett ábrája, mégpedig úgy, hogy összehasonlíthatóvá váljon a ráta a helyi lakosság, az EU-n kívüli bevándorlók, illetve a más uniós országból érkezett expatek körében.
Mint írják, a végzettség az egyik fontos indikátora annak, hogy egy fogadó országnak mennyire sikerül integrálnia a bevándorlóit. Az unió egészét nézve az EU-n kívülről jött bevándorlóknál a felsőfokú végzettségű 30-34 évesek aránya 34,2 százalék (a 2020-ra kitűzött 40 százalékos cél helyett), míg a más EU-tagállamban születetteknél 38 százalék. Az adott országban született 30-34 évesek körében 41,3 százalékos a diplomások aránya a 2019-es adatok szerint.
Az is látható, hogy az egyes társadalmakban igen eltérő mértékben integrálódtak a külföldről érkezettek. Az adatsor hiányossága, hogy az EU keleti feléről nincsenek adatok az ott élő más uniós tagállamokból érkezettek végzettségéről, csak az EU-n kívüli bevándorlókéról, és e tekintetben azt találjuk, hogy Magyarországon és Észtországban körükben meglepően nagy a diplomások aránya, különösen ha a helyi szülöttekével vetik össze. Észtországban ez az adat feltehetően az orosz kisebbség és a Finnországból áttelepülők, Magyarországon pedig az itt élő külhoni magyarok, valamint a részben letelepedési kötvénnyel érkezett kínaiak végzettségét tükrözi, semmint a távolabbról érkezett bevándorlók sikeres integrációját.
Az unión belüli vándorlásban a jelek szerint Dánia gyakorolja a legnagyobb szívóerőt a 30-34 éves diplomásokra, erre utal legalábbis, hogy az országban élő nem dán EU-állampolgárok között igen magas, 68,5 százalékos a diplomások aránya. Utána Svédország jön 64,7 százalékkal, Luxemburg 63,8 százalékkal, majd Málta 63,7 százalékkal – Málta további érdekessége, hogy a bennszülött 30-34 évesek körében mintegy fele ekkora csak a felsőfokú végzettségűek aránya.
Összességében elmondható, hogy a jelek szerint a lista elején szereplő országok (ahol a grafikonon a zöld sáv a leghosszabb) használják ki a legjobban a szabad uniós munkaerőpiac előnyeit, és képesek több jól képzett szakembert vonzani az országba, mint más tagállamok – elég a kelet-európai orvosok kiköltöztetésére szakosodott skandináv rendszerekre gondolni.
Észt és magyar csoda
Az unión kívülről érkezett bevándorlók körében Észtországban találni a legtöbb diplomást: a 30-34 évesek 73,6 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett, majd Írország jön 71,1 százalékkal, Luxemburg 61,4 százalékkal, Lengyelország 59,7 százalékkal – a felsorolt országokban ez az arány mindenütt jelentősen meghaladja a helyben született 30-34 éveseknél mért értéket.
Olaszország a jelek szerint nem a képzett uniós állampolgárokat vonzza: az ott élő, de más tagállamban született 30-34 évesek mindössze 12,6 százaléka diplomás, utána Görögország jön 22,9 százalékkal. A két mediterrán országban a képzett EU-n kívüli bevándorlók aránya is alacsony: a 30-34 évesek körében Olaszországban 14,5, Görögországban pedig 15,2 százalék az arányuk.
Az adott országban született 30-34 évesek közül a legtöbben a ciprusiak közül tanultak tovább (66,2 százalék), míg a lista másik végén álló Romániában a korosztály tagjai közül csak minden negyedik szerzett diplomát (25,8 százalék).
Magyarország is azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol alacsonyabb az itt született diplomás 30-34 évesek aránya: Románia és Bulgária mellett még Olaszországban és Máltán látni ennyire kevés diplomás embert a helyben született korosztályban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
