Egyetlen sokatmondó ábrán az agyelszívás az Európai Unióban
A diplomások arányát mutatja a 30-34 éves korosztályban az Európai Unió tagállamaiban az Eurostat kedden közzétett ábrája, mégpedig úgy, hogy összehasonlíthatóvá váljon a ráta a helyi lakosság, az EU-n kívüli bevándorlók, illetve a más uniós országból érkezett expatek körében.
Mint írják, a végzettség az egyik fontos indikátora annak, hogy egy fogadó országnak mennyire sikerül integrálnia a bevándorlóit. Az unió egészét nézve az EU-n kívülről jött bevándorlóknál a felsőfokú végzettségű 30-34 évesek aránya 34,2 százalék (a 2020-ra kitűzött 40 százalékos cél helyett), míg a más EU-tagállamban születetteknél 38 százalék. Az adott országban született 30-34 évesek körében 41,3 százalékos a diplomások aránya a 2019-es adatok szerint.
Az is látható, hogy az egyes társadalmakban igen eltérő mértékben integrálódtak a külföldről érkezettek. Az adatsor hiányossága, hogy az EU keleti feléről nincsenek adatok az ott élő más uniós tagállamokból érkezettek végzettségéről, csak az EU-n kívüli bevándorlókéról, és e tekintetben azt találjuk, hogy Magyarországon és Észtországban körükben meglepően nagy a diplomások aránya, különösen ha a helyi szülöttekével vetik össze. Észtországban ez az adat feltehetően az orosz kisebbség és a Finnországból áttelepülők, Magyarországon pedig az itt élő külhoni magyarok, valamint a részben letelepedési kötvénnyel érkezett kínaiak végzettségét tükrözi, semmint a távolabbról érkezett bevándorlók sikeres integrációját.
Az unión belüli vándorlásban a jelek szerint Dánia gyakorolja a legnagyobb szívóerőt a 30-34 éves diplomásokra, erre utal legalábbis, hogy az országban élő nem dán EU-állampolgárok között igen magas, 68,5 százalékos a diplomások aránya. Utána Svédország jön 64,7 százalékkal, Luxemburg 63,8 százalékkal, majd Málta 63,7 százalékkal – Málta további érdekessége, hogy a bennszülött 30-34 évesek körében mintegy fele ekkora csak a felsőfokú végzettségűek aránya.
Összességében elmondható, hogy a jelek szerint a lista elején szereplő országok (ahol a grafikonon a zöld sáv a leghosszabb) használják ki a legjobban a szabad uniós munkaerőpiac előnyeit, és képesek több jól képzett szakembert vonzani az országba, mint más tagállamok – elég a kelet-európai orvosok kiköltöztetésére szakosodott skandináv rendszerekre gondolni.
Észt és magyar csoda
Az unión kívülről érkezett bevándorlók körében Észtországban találni a legtöbb diplomást: a 30-34 évesek 73,6 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett, majd Írország jön 71,1 százalékkal, Luxemburg 61,4 százalékkal, Lengyelország 59,7 százalékkal – a felsorolt országokban ez az arány mindenütt jelentősen meghaladja a helyben született 30-34 éveseknél mért értéket.
Olaszország a jelek szerint nem a képzett uniós állampolgárokat vonzza: az ott élő, de más tagállamban született 30-34 évesek mindössze 12,6 százaléka diplomás, utána Görögország jön 22,9 százalékkal. A két mediterrán országban a képzett EU-n kívüli bevándorlók aránya is alacsony: a 30-34 évesek körében Olaszországban 14,5, Görögországban pedig 15,2 százalék az arányuk.
Az adott országban született 30-34 évesek közül a legtöbben a ciprusiak közül tanultak tovább (66,2 százalék), míg a lista másik végén álló Romániában a korosztály tagjai közül csak minden negyedik szerzett diplomát (25,8 százalék).
Magyarország is azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol alacsonyabb az itt született diplomás 30-34 évesek aránya: Románia és Bulgária mellett még Olaszországban és Máltán látni ennyire kevés diplomás embert a helyben született korosztályban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A minőségi oktatásban fejleszthető készségek bizonyítottan összefüggnek a későbbi munkaerő-piaci sikerekkel, Magyarországon azonban egyre nagyobbra nyílik az olló az érettségit adó és nem adó intézményekbe járó diákok eredményei között. A fiatalok foglalkoztatottsága, lényegében a jövő munkaerőpiaca állt a KRTK idei szakkiadványának középpontjában.
A svédek, a norvégok és a dánok talicskával hordják a magyar pszichiátereket Skandináviába
Mesés körülmények között, sokszor családostul utaztatják ki a magyar szakorvosokat a skandináv kisvárosi kórházak és a velük szövetkező, agyelszívásra szakosodott munkaerő-közvetítő cégek. Akik belevágnak, odakint itthoni bérük sokszorosát keresik meg úgy, hogy méltó körülmények között, nyugodtan dolgozhatnak.