Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor megkapta a startengedélyt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Valerij Nyikolajevics Kubaszov parancsnokkal és fedélzeti mérnök társával, Farkas Bertalannal. Magyar ember azóta sem járt az űrben (az amerikai-magyar űrturistán, Charles Simonyin kívül), az Interkozmosz program keretében megvalósult utazás történetét pedig már sokan, sokféleképpen megírták – többek között a Qubit is.

Ezért most az archív fotók bemutatása mellé feltúrtuk a korabeli sajtót is, amiből ismét egyértelművé vált, mekkora szenzációt jelentett, hogy Magyarország lett a világ hetedik űrhajós nemzete. Az újságokból kiderült, hogy milyen menüvel várta haza fiát az űrből Farkas Bertalan édesanyja, hogy az öccse miért maradt le a kilövésről, vagy hogy az űrhajós mit mesélt a zánkai úttörőknek a súlytalanságról.

De előbb jöjjön néhány fotó a gyulaházi kisfiúból ünnepelt kozmonautává vált Farkas Bertalanról, 1980-ból.

A Magyar Honvédelmi Szövetség havilapja, a Repülés az akkoriban épp a borsodi Pácin községében élő szülőkhöz látogatott el, fiuk sikeréről kérdezve őket. „Mikor hároméves volt és a házunk felett repülőgép húzott el, nézte, nézte a gyerek, aztán nekiült s a porba repülőt rajzolt, napraforgószárból, műanyagból, papírból, lécdarabból repülőgépet készített. Biztosan ekkor kezdődött vonzalma a repülés iránt” – mesélte nyugdíjas édesapja.

Édesanyjának az a kérdés jutott, hogy „Mivel várja haza Farkas néni a fiát, Bercit?”, amire azt felelte: „Mivel is várjam, ha hazajön? Berci kedvenc étele a csirkebecsinált és a tyúkhúsleves, természetesen finom házitésztával. Szereti a rántott csirkét és mint minden magyar ember a töltött káposztát. Biztosan
mindegyikre sor kerül majd.”

A KISZ hetilapja, a Magyar Ifjúság az űrhajós öccsét, Lalit is meglátogatta miskolci kollégiumában, de az újságírók talán nem arra a párbeszédre számítottak, amit végül meg kellett írniuk:

— Látta-e a televízióban, amikor fellőtték a bátyját?
— Nem. Nálunk este fél tízkor takarodó van...

Másnap délelőtt azért az osztályfőnöke elengedte Lalit az egyik óráról, hogy legalább ismétlésben meg tudja nézni a kilövést.

A Pajtás úttörőújság már Farkas visszaérkezése után, a zánkai táborból számolt be arról, miket mesélt a gyerekeknek az űrhajós:

„Amikor olyan srác voltam, mint ti, egyszerűen csak arra vágyódtam, hogy eljussak egy ilyen szép úttörőtáborba, mint ez a tiétek itt. Hogy űrhajós leszek? Dehogyis gondoltam. Amikor a rám szabott űrruhában, kis bőrönddel a kezemben Valerij Kubászovval — a parancsnokommal —, ott álltam a 45 méter magas, 350 tonna súlyú űrhajó mellett, még akkor se hittem. Aztán beleültem a székbe, aztán hatalmas robaj, aztán mintha egy láthatatlan kéz felemelne, összepréselne. Tíz perc múlva nyolc kilométeres sebességgel repültünk másodpercenként. Amikor elkezdtünk reggelizni, Dél-Amerika felett voltunk, s még be sem fejeztük, megláttuk Ausztráliát.”

A turai J. A. Gagarin Úttörőcsapat kiadványa, az Úttörő Űrszonda rendkívüli kiadással kedveskedett az első magyar űrhajósnak:

És még a falu iskolájának tanulóit, tanárait, valamint a helyi párttitkárt is megkérték, hogy egy mondatban foglalják össze gondolataikat a magyar részvételű űrexpedícióról:

A Repülés havilap a tartalékos Magyari Bélával együtt zajló csillagvárosi felkészülésről, valamint a Farkasék visszatérést követő ünnepélyes pillanatokról is képekben számolt be.

Az országos újságokon és a szaklapokon kívül egyébként szinte minden sajtótermék beszámolt az eseményről, a Népsporttól kezdve a Film Színház Muzsikán át az Autó-Motorig, de még a Szovjetszkaja Zsenscsina című társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti folyóirat magyar nyelvű kiadása, a Lányok, Asszonyok is nagy terjedelemben foglalkozott a szenzációval.

Ha pedig dallal ünnepelné a jeles évfordulót a kedves olvasó, akkor álljon itt a Honvédelmi Minisztérium felkérésére született magyar űrhajósinduló kottája:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hogyan lettünk a világ hetedik űrhajós nemzete? - Nyolc magyar, aki nélkül nem történhetett volna meg

Béres Attila tudomány 2018. május 6.

Ki mindenki írta be nevét a magyarok közül az űrkutatás történetébe, mielőtt Farkas Bertalan és Magyari Béla kalandja elkezdődött? Miért Farkas Bercit választották, és milyen kajákat vitt az űrbe? Van-e élet a Masat-1 után?

Ez az űrhajó már elment: Magyari Béla-emlékkiállítás nyílt Kiskunfélegyházán

Dippold Ádám tudomány 2019. november 29.

Magyari Béla, a majdnem első magyar űrhajós élete végéig gyűjtögette az űrkutatásról és a magyar űrhajózásról szóló anyagokat – volt is neki miből merítenie, hiszen nem sokon múlott, hogy Farkas Bertalan helyett ő jusson ki az űrbe. Olyannyira nem, hogy a biztonság kedvéért a propaganda már előre legyártotta az őt ünneplő anyagokat arra az esetre, ha Farkassal történne valami. A kiskunfélegyházi születésű űrhajósról állandó tárlat nyílt a Kiskun Múzeumban.

Meghalt Magyari Béla, az első második magyar űrhajós

Vajna Tamás tudomány 2018. április 23.

68 éves korában elhunyt a második számú magyar űrhajós, aki soha nem jutott el az űrbe.