A koronavírus rövid idő alatt megváltoztatta az emberek viselkedését: Kim Kyeonghoon, a Korea Trend kutatóintézet vezetője szerint a dél-koreaiak most már azt is kerülnék, hogy egy légtérben tartózkodjanak másokkal, ennek megfelelően pedig a hétköznapi életben is komoly változásokra számít.

Erről nem egyedül a járvány tehet: az országban már korábban is felerősödött a kontaktmentes vásárlás divatja, Kyenghoon szerint pusztán arról van szó, hogy a koronavírus egy meglévő trendre erősített rá. A helyzetre az üzleti élet is gyorsan reagált, már a kisebb üzletekben, vendéglőkben is kezdik bevezetni a közvetlen érintkezést kerülő megoldásokat, hol robotpincérrel, hol azzal, hogy telefonon lehet leadni a rendelést az asztalnál. A házhoz szállítás virágzik, az online streamelhető tartalmak előfizetése megugrott, az emberek pedig jól láthatóan félnek közelebb menni egymáshoz. A kávéházi-kocsmai beszélgetések is megcsappantak, a személyes tér jóval nagyobb szerepet kapott, mint eddig.

Nem múlik nyom nélkül

Marc Lipstich epidemiológus szerint nem lehet arra számítani, hogy a járvány nyom nélkül múljon el: a gumikesztyű és a maszk még hónapokig, akár évekig az ember hétköznapi felszereléséhez tartozhat majd. Sokan abban bíznak, hogy fenntarthatóbb jövő vár az emberiségre, ha lecsengett a járvány, mások pedig abban, hogy majd minden vissza fog térni a megszokott kerékvágásba.

Ám ez aligha lesz így: a mostani válság megmutatta, hogy milyen sebezhető a gazdaság, ahogy azt is, hogy számos esetben az otthoni munka épp olyan elfogadható, mint az, amikor bejár az ember.

Az azonnali tünetek között szerepel az egészségügyi dolgozók túlmunkája, ami elkerülhetetlen járvány idején, a globalizáció iránti kétely, az egészségügyi ellátásba vetett hit megingása (nem tudták ellátni a tömegesen jelentkező betegeket sok országban) és az egészségügybe fektetett források növelése iránti igény.

Megtanulunk kezet mosni

Arról még csak találgat mindenki, hogy mi jön majd, ha lecseng a járvány, de úgy tűnik, hogy néhány dolog maradhat is: újból megtanultunk kezet mosni, kiderült, hogy számos orvosi problémával nem kell feltétlenül felkeresnünk a háziorvost, illetve az is, hogy a home office nem feltétlenül az ördög műve – már annak, aki megteheti, hogy otthonról dolgozzon.

Mindez gyökeresen átalakíthatja a munka világát: kiderült, hogy 1400 ember bejárását helyettesítheti 30 is, legalábbis a BBC-nél, a többiek otthonról is tudnak dolgozni. Emiatt Bruce Daisley, a Joy of Work szerzője szerint nem is várható, hogy az irodai munkák többsége ugyanúgy folytatódik majd, mint a járvány előtt. André Spicer közgazdász szerint ugyanakkor továbbra is erős lesz az az igény, hogy lássák, hogy az ember jelen van a munkahelyén, az otthonról dolgozók pedig attól félnek majd, hogy nem becsülik meg eléggé a munkájukat, hiszen nem látják majd olyan sűrűn őket.

Történelmi idők

Sokan mondták már, hogy történelmi időket élünk, méghozzá elég sokszor, most viszont tényleg egy egész generáció legnagyobb sokkjáról van szó: a legtöbben jobban élnek, mint negyven évvel ezelőtt, mindent összevetve a világ nem is olyan rossz hely, mint amilyen lehetne. Most mégis történelmi időket élünk: a COVID-19-cel még sosem találkozott senki, és bár a járványok nem jelentenek túl nagy meglepetést az ember számára, az biztos, hogy ez meg fogja változtatni azt, ahogyan viselkedünk.

A járvány az egész világot érinti, a Gartner amerikai tanácsadó cég elemzése szerint a munkavállalók 48 százaléka marad majd home office-ban a COVID-19 lecsengése után, ez pedig fenekestül felforgatja a gazdasági életet. Lehet, hogy nem kell majd ugyanúgy bejárni az irodába, mint ezelőtt, és kevesebb autó lesz majd az utakon, de ez még a jövő zenéje: az emberek egyelőre tartanak attól, hogy egy légtérben tartózkodjanak idegenekkel, ezt pedig nehéz lesz elkerülni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: