Kína is megépítené saját űrállomását, a Mennyei Palotát
Miután az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz bejelentette, hogy új űrbázist építene a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyére, Kína is előrukkolt nagyszabású terveivel: két év alatt, 11 misszió során építené fel saját űrállomását. Ezzel csúcsára érne a Tienkung-program (magyarul: Mennyei Palota), amelynek keretében eddig két kísérleti űrállomást lőtt fel a kínai űrügynökség, a CNSA.
Ez lenne a világ harmadik nagy moduláris űrállomása alacsony Föld körüli pályán, az 1986 és 2001 között szolgáló szovjet-orosz Mir, valamint az 1998 óta keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) után. A kínai állomás első modulját jövőre küldik fel, jelentette be a héten Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezető tervezője.
A Tianhe (Mennyei Harmónia) nevű főmodult 2021 elején indíthatják útjára a kínai gyártású Long March 5B nehéz hordozórakétán, a vencsangi kilövőállomásról, majd a Sencsou űrhajó viheti az első embereket a kezdetleges űrállomásra, a Tiencsou teherűrhajók pedig a további modulokat szállíthatják – ezeket a Csiucsüan Űrközpontból lövik fel a tervek szerint. Az űrállomás felépítését összesen 11 kilövésből oldaná meg Kína, így 2023-ra kész is lehetne a Mennyei Palota.
Az egyelőre három modulból álló, de később hat modulosra bővíthető, 66 tonnás űrállomás a tervek szerint egyszerre három űrhajós fogadására lenne képes, hat hónapos rotációban. Az állomás 340-450 kilométeres magasságban keringene alacsony Föld körüli pályán, és legalább 10 évesre tervezik az életidejét.
A bejelentést azután tették, hogy május 5-én sikeresen tesztelték a SpaceX Falcon Heavy rakétájához hasonlítható Long March 5B-t, és a kínai űrhivatal ismertette legközelebbi terveit. Elsőként most júliusban szondát küldenek a Marsra, a Tienven–1 küldetés egy távvezérlésű robottal a fedélzetén hét hónap alatt érné el az 55 millió kilométerre lévő bolygót. A sikeresnek ítélt Hold-program legújabb eszköze, a Csang'o–5 pedig decemberben indulhat újabb mintavételezésre.
Emellett egy óriási űrteleszkópot is fellőnének, amely képes lenne dokkolni az űrállomáshoz, így a karbantartása is megoldott lenne. A Hszüntien űrtávcső felbontását a CSNA főtervezője a Hubble-teleszkópéhoz hasonlította, ugyanakkor megjegyezte, hogy látószöge 300-szor nagyobb lesz a NASA eszközénél.
