Miután az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz bejelentette, hogy új űrbázist építene a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyére, Kína is előrukkolt nagyszabású terveivel: két év alatt, 11 misszió során építené fel saját űrállomását. Ezzel csúcsára érne a Tienkung-program (magyarul: Mennyei Palota), amelynek keretében eddig két kísérleti űrállomást lőtt fel a kínai űrügynökség, a CNSA.

Ez lenne a világ harmadik nagy moduláris űrállomása alacsony Föld körüli pályán, az 1986 és 2001 között szolgáló szovjet-orosz Mir, valamint az 1998 óta keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) után. A kínai állomás első modulját jövőre küldik fel, jelentette be a héten Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezető tervezője.

A Tianhe (Mennyei Harmónia) nevű főmodult 2021 elején indíthatják útjára a kínai gyártású Long March 5B nehéz hordozórakétán, a vencsangi kilövőállomásról, majd a Sencsou űrhajó viheti az első embereket a kezdetleges űrállomásra, a Tiencsou teherűrhajók pedig a további modulokat szállíthatják – ezeket a Csiucsüan Űrközpontból lövik fel a tervek szerint. Az űrállomás felépítését összesen 11 kilövésből oldaná meg Kína, így 2023-ra kész is lehetne a Mennyei Palota.

Az egyelőre három modulból álló, de később hat modulosra bővíthető, 66 tonnás űrállomás a tervek szerint egyszerre három űrhajós fogadására lenne képes, hat hónapos rotációban. Az állomás 340-450 kilométeres magasságban keringene alacsony Föld körüli pályán, és legalább 10 évesre tervezik az életidejét.

A bejelentést azután tették, hogy május 5-én sikeresen tesztelték a SpaceX Falcon Heavy rakétájához hasonlítható Long March 5B-t, és a kínai űrhivatal ismertette legközelebbi terveit. Elsőként most júliusban szondát küldenek a Marsra, a Tienven–1 küldetés egy távvezérlésű robottal a fedélzetén hét hónap alatt érné el az 55 millió kilométerre lévő bolygót. A sikeresnek ítélt Hold-program legújabb eszköze, a Csang'o–5 pedig decemberben indulhat újabb mintavételezésre.

Emellett egy óriási űrteleszkópot is fellőnének, amely képes lenne dokkolni az űrállomáshoz, így a karbantartása is megoldott lenne. A Hszüntien űrtávcső felbontását a CSNA főtervezője a Hubble-teleszkópéhoz hasonlította, ugyanakkor megjegyezte, hogy látószöge 300-szor nagyobb lesz a NASA eszközénél.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Oroszország azt tervezi, hogy új űrállomást épít az ISS helyére

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 26.

Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.

Szerdán új időszámítás veszi kezdetét az űrutazásban: a SpaceX először küld embereket az űrbe

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 25.

Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.

Megérkeztek az eddigi legnagyobb felbontású képek a Hold túlsó oldaláról

Bodnár Zsolt tudomány 2020. január 24.

A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.