Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
A Mennyei Palota élettudományi moduljában először algákat és halakat vizsgálnak, de később egereken és majmokon végeznének szaporodási kísérleteket. Kérdés, hogy rá lehet-e venni az ismeretlen körülményekre nem túl jól reagáló állatokat a közösülésre.
A november végi legénységváltással hivatalosan is megkezdődhet a Tienkung űrállomás működése. Az ezer kísérlet elvégzését ígérő programot tíz évre tervezik, és később akár külföldi űrhajósokat is fogadnának a fedélzeten.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
A Kárpát-medence lakóit nem érinti, de a Tienkung-1 orbitális pályája alatt élőknek sem kell rettegniük attól, hogy a Mennyei Palota nevét viselő kínai űrbázis eltalálja őket – ennek ugyanis állítólag minimális a csillagászati esélye.