A rovarok szárnyai voltaképpen lábak
A levegő meghódítása jelentős evolúciós innovációt kívánt a rovaroktól. Hogy a rovarszárnyak miféle törzsfejlődés eredményeként alakultak ki, már régóta heves tudományos viták tárgya. A Nature Communications folyóiratban május 26-án publikált tanulmány genetikai magyarázattal szolgál a kérdéses problémára.
A cikket jegyző spanyol kutatók a vízi, illetve vízközeli életmódot folytató elevenszülő kérészek (Cloeon dipterum) egyedfejlődésében megnyilvánuló fizikai változások genetikai hátterét vizsgálták. ( Az elnevezést az magyarázza, hogy a nő ivarú egyedek a rokonfajokkal ellentétben majdnem a lárvakorig saját testükben hordják a megtermékenyített petéket, és csak az utolsó pillanatban ürítik őket a vízbe.)
Tudni kell, hogy ez a kérészfaj – a minap hungarikummá avatott tiszavirághoz hasonlóan – az életének javát kitöltő lárva állapotában vízi állat, és kopoltyúval, egészen pontosan 7 pár levél alakú tracheakopoltyúval lélegzik. Amikor elérkezik a felnőtté válásának ideje, szubimágóvá, majd egyetlen pár szárnyat viselő, röpképes imágóvá változik.
A spanyol kutatók a legmodernebb eszközökkel azt vizsgálták, hogy milyen gének kifejeződésének hatására indul be a szárnyak fejlődése a szubimágóknál. Kiderült, hogy ugyanazok a gének kapcsolnak be a lárvákori kopoltyúk és a felnőttkori szárnyak növesztésénél. Ráadásul ugyanazok, amelyek a már lárvaként növesztett 3 pár láb növekedését is beindítják.
A spanyol kutatók szerint az elevenszülő kérészeknél megfigyelhető mechanizmus általános lehet a repülő rovaroknál, ám ennek ellenőrzésére még számos hasonló vizsgálatra lesz még szükség.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Hungarikum lett a tiszavirág
Hogy segíti-e a pálinkához hasonló törvénybe cikkelyezés a Palingenia longicauda fennmaradását, még nem tudni, mindenesetre talán hozzájárul ahhoz, hogy az egyik legveszélyeztetettebb kérészfaj továbbra is a Tisza dísze maradjon.
A bogarak a szárnyaikért felelős géneknek köszönhetik szarvaikat
A ganajtúróknál ugyanannak a két génnek a kifejeződése a szárny és a szarv is.
Magyar kacsalábkutatás hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciójának megismerésében
Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.