A rovarok szárnyai voltaképpen lábak

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A levegő meghódítása jelentős evolúciós innovációt kívánt a rovaroktól. Hogy a rovarszárnyak miféle törzsfejlődés eredményeként alakultak ki, már régóta heves tudományos viták tárgya. A Nature Communications folyóiratban május 26-án publikált tanulmány genetikai magyarázattal szolgál a kérdéses problémára. 

A cikket jegyző spanyol kutatók a vízi, illetve vízközeli életmódot folytató elevenszülő kérészek (Cloeon dipterum) egyedfejlődésében megnyilvánuló fizikai változások genetikai hátterét vizsgálták. ( Az elnevezést az magyarázza, hogy a nő ivarú egyedek a rokonfajokkal ellentétben majdnem a lárvakorig saját testükben hordják a megtermékenyített petéket, és csak az utolsó pillanatban ürítik őket a vízbe.) 

Tudni kell, hogy ez a kérészfaj – a minap hungarikummá avatott tiszavirághoz hasonlóan  – az életének javát kitöltő lárva állapotában vízi állat, és kopoltyúval, egészen pontosan 7 pár levél alakú tracheakopoltyúval lélegzik. Amikor elérkezik a felnőtté válásának ideje, szubimágóvá, majd egyetlen pár szárnyat viselő, röpképes imágóvá változik.

Elevenszülő kérészFotó: Wikipédia

A spanyol kutatók a legmodernebb eszközökkel azt vizsgálták, hogy milyen gének kifejeződésének hatására indul be a szárnyak fejlődése a szubimágóknál. Kiderült, hogy ugyanazok a gének kapcsolnak be a lárvákori kopoltyúk és a felnőttkori szárnyak növesztésénél. Ráadásul ugyanazok, amelyek a már lárvaként növesztett 3 pár láb növekedését is beindítják. 

A spanyol kutatók szerint az elevenszülő kérészeknél megfigyelhető mechanizmus általános lehet a repülő rovaroknál, ám ennek ellenőrzésére még számos hasonló vizsgálatra lesz még szükség. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: