A bogarak a szárnyaikért felelős géneknek köszönhetik szarvaikat

Az evolúcióbiológia egyik alapvető kihívása annak megértése, hogy honnan származnak olyan új és komplex képződmények, mint amilyenek például a bogár hímek szarvai. A szexuális dimorfizmus (ivari kétalakúság) szembetűnő jegyei az eddigi kutatások szerint az ízeltlábúak rendjének kései törzsfejlődési időszakában szinte egyszerre jelentek meg számos fajnál.

Az amerikai Indiana Egyetem evolúcióbiológusai pénteken a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint a világszerte elterjedt ganajtúrófélék (Scarabaeidae) fajainál a hímek szarvai ugyanarra a genetikai srófra járnak, mint a szárnyaik. Pontosabban ugyanazon két gén homológjai indítják be mindkét folyamatot az egyedfejlődés korai szakaszában.

Hím ganajtúró akcióbanFotó: Michel Rauch/Biosphoto

A kutatók a szárnyfejlődés még csak részben feltárt genetikai hátterét kutatva jutottak a fenti eredményre. A szárnygének kifejeződését gátolva derült ki, hogy az eképpen kezelt ganajtúró-egyedeknek nemcsak a szárnyai, hanem a szarvai is csak csökevényesen fejlődtek ki. Kiderült az is, hogy a szárnygének a szarvnövekedés legkorábbi szakaszában kapcsolnak be. 

A kutatók a következő fázisban azt kívánják kideríteni, hogy milyen más genetikai folyamatok terelik a génkifejeződés során beinduló folyamatokat a szárnyak helyett a szarvak irányába. 

Kapcsolódó cikkeink korábbról: