A világ első elektroszmog-térképét készítették el mintegy kétezer mérés alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói. A háromdimenziós, interaktív térkép online is hozzáférhető.

A SMOG projektet vezető Gschwindt András elmondása szerint a küldetés célja a földi elektromos eszközök által kibocsátott elektromágneses sugárzás feltérképezése. A mérési feladatot egy 2019. december 6-án fellőtt műhold végzi, amely földi irányítással folyamatosan méri és küldi vissza a térkép elkészítéséhez szükséges adatokat.

A magyar SMOG-projekthez készült speciális műholdat tavaly decemberben állították pályára. Az eszköz, amely a világ legkisebb műholdja, teljes egészében a BME-n készült, 350 kilométeres magasságból gyűjti az adatokat egy négyezer kilométer átmérőjű körben. A műhold a jelenlegi számítások szerint nagyjából szeptember végéig fogja tudni küldeni a mérési adatokat. Miután hetente átlagosan 4-5 kilométerrel csökken a magassága, őszre várhatóan a sűrűbb légrétegekbe ér majd, és ott elég.

A SMOG program azt (is) igyekszik alátámasztani, hogy Magyarországon, és azon belül is a BME-n van helye a várhatóan 2021 őszén induló űrmérnök mesterszaknak. Az új mesterképzés alapítási eljárása jelenleg is zajlik, a BME szenátusa 2019 decemberében szavazott egyhangúlag a szakalapítás mellett.

A műegyetemi szakalapítás tökéletesen illeszkedik a magyar kormány középtávú terveibe, miszerint berobbantják a magyar űrkutatást. Szijjártó Péter tavaly november végén jelentette be, hogy a kormány 2023-ig tízmilliárd forinttal biztosítaná a hazai űrkutatás első lépéseit. Ennek részeként a kormány egész mikroműholdflottát tervez Föld körüli pályára állítani. Ennél is ambiciózusabbnak tűnik az a terv, amely szerint az épp negyven éve a világűrbe látogató Farkas Bertalan után újabb magyar űrhajós készülhet az űrbe.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: