Az 5G valóban veszélyes, de nem a káros sugárzások miatt
Kevés dolog példázza jobban az elmúlt évek, évtizedek gyors technológiai fejlődése okozta társadalmi feszültségeket és félelmeket, mint ahogyan az emberekből két egyszerű karakter („5” + „G”) ki tudja hozni a legrosszabbat. Hiába bizonygatják időről időre tudósok, hogy az új ipari forradalom egyik legfontosabb alapját képező mobilhálózatnak nincs egészségkárosító hatása, az összeesküvés-elméletek hívei már nemcsak kommentekben és petíciókban mennek neki az 5G-nek, hanem egyenesen adótornyokat támadnak meg, pedig a hálózat még el sem indult igazán.
De mikor lesz végre széles körben is elérhető, és mit várhatunk valójában az 5G-től?
Abban igazuk van a kétkedőknek, hogy ez a hálózat más lesz, mint a korábbiak. Míg a 3G elsősorban a mobilinternetezést tette lehetővé, a 4G pedig a szélessávú mobilnetnek ágyazott meg, az 5G a hangzatos lakossági ígéretek (tízszer gyorsabb internet, akár ötvenszer alacsonyabb adatátviteli válaszidő) mellett teljes iparágakat készül megváltoztatni – az egészségügytől a szórakoztatóiparon át a közlekedésig.
Ahogy az egész világon, úgy Magyarországon is két cég uralja az 5G-fejlesztéseket: az amerikai támadások miatt sokak számára kegyvesztetté vált kínai Huawei és a svéd Ericsson. Itthon előbbi a Vodafone, utóbbi a Magyar Telekom beszállítója, míg a kisebb léptékben fejlesztő Telenor a szintén kínai ZTE-vel dolgozik együtt az 5G-hálózat kiépítésén.
Mivel ezek a hálózatok egészen másfajta kockázatokkal járnak, mint a korábbiak, az Európai Bizottság (EB) januárban közzétett egy nem kötelező érvényű javaslatcsomagot, amelyet az 5G legfőbb biztonsági és nemzetbiztonsági veszélyforrásait feltáró jelentés tanulságaira alapozott. A kockázatértékelési jelentést a tagállamok kibervédelmi szervei által megküldött adatok alapján állították össze. A tagországoknak eredetileg április 30-ig kellett volna nyilatkozniuk, hogy milyen mértékben építik be saját jogszabályaikba a javaslatokat, de ezt a határidőt a járványhelyzet miatt először május 15-ig, majd nemrég június 30-ig kitolták.
A Huawei-kérdés
Ugyan név szerint nem szerepel a javaslatcsomagban, azt egyértelműen a Huawei körüli botrányok megismétlődésének elkerülésére szánták, hiszen az EB külön kitért a „magas kockázati besorolású beszállítók” szerepének minimalizására, vagy szükség esetén teljes korlátozására, valamint a több beszállítóra támaszkodó stratégia mellett foglalt állást.
„Olyan mértékű az 5G-hálózatok komplexitása, hogy a védelmükről nem lehet kizárólag technológiai jellegű szabályokkal gondoskodni, rendkívül fontos a hálózatba vetett bizalom is” – mondta Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója a Világgazdaságnak. A bizalom garantálása érdekében a tagállamoknak kell eldönteni, hogy mely beszállítókat minősítik megbízhatónak, illetve magas kockázatúnak. „Az utóbbira lehet példa, ha a cég anyavállalata nem demokratikus politikai berendezkedésű országban működik, vagy bizonyos adatok átadásának módja ütközik az európai jogrenddel” – mondta Éry.
A Huawei magyarországi ügyvezető igazgatója, William Wu szerint azonban nem lehet objektíven mérni és értékelni a magas kockázatú besorolást, és ez lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetést kizárólag a gyártók származási országa alapján. Wu a Világgazdaságnak elmondta: „A kiberbiztonság területén a Huawei Technologies évek óta felelősen viselkedik, a legtöbb átvilágításon átesett, legtöbbet vizsgált, ízeire szedett vállalat a világon, amely forráskódjait európai kiberbiztonsági laborjaiban vizsgálhatóvá tette.”
Az amerikai álláspont egyértelmű. Mike Pompeo külügyminiszter februárban egy müncheni biztonsági konferencián mondta, hogy „nem engedhetjük, hogy információk áramoljanak a hálózatokon keresztül, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy azok nem a kínai kommunista párt kezeiben landolnak”, amire az elnökhöz közel álló dél-karolinai szenátor, Lindsey Graham is azt állította, hogy kevés ügyben értenek egyet a demokraták és a republikánusok, de a Huawei-kérdés ide tartozik.
Amikor ezek a nyilatkozatok elhangzottak, az amerikaiak még azért támadták a brit kormányt, mert az töretlenül készült a Huaweijel való együttműködésre az 5G-hálózat kiépítésében. Januárban még arról állapodtak meg a felek, hogy a brit 5G-infrastruktúra 35 százalékát a Huawei építheti majd ki, de az amerikai nyomás sajtóinformációk szerint májusra (egy hónappal a G7-találkozó előtt) beért, és Boris Johnson arra kérte kormányát, hogy találjon módot a kínai beszállítók teljes kizárására a brit 5G-hálózat kiépítéséből.
Természeti és gazdasági katasztrófák
A technológiai alapú kémkedés, megfigyelés, lehallgatás mellett azonban más valódi problémák is felmerülnek az 5G-vel kapcsolatban.
A meteorológusok például nem rajonganak érte. Az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal (NOAA) szakértői például egy éve egyenesen azt állították, hogy a technológia 1980-ig veti vissza az időjárás-előrejelzéseket az Egyesült Államokban. A hivatal indoklása szerint az 5G-hálózatok által használt 24 gigahertzes frekvencia épp egybeesik a légköri vízpermet által kibocsátott 23,8 gigahertzes jellel, amit a meteorológiai műholdak érzékelnek, és amely a jóslatok alapjául szolgál.
Az NOAA hangsúlyozta, hogy az 5G által okozott interferencia akár 30 százalékkal csökkentheti a meteorológiai előrejelzések pontosságát, és ennek már komoly emberi és anyagi következményei is lehetnek: a parti területeken élőknek például 2-3 nappal kevesebb idejük lenne felkészülni egy hurrikánra, és annak útvonalát is nehezebb lenne megjósolni. Ez leginkább az olyan, tengerparthoz közeli nagyvárosokban jelenthet problémát, amelyeket várhatóan sűrűn behálóznak majd az 5G-állomások, és amelyek egyébként is ki vannak téve a hurrikánveszélynek – így például Miami vagy New Orleans.
A hónapokig húzódó vitának november végén, az egyiptomi Rádiókommunikációs Világkonferencián vetett véget az ENSZ telekommunikációs szervének (ITU) döntése. A delegáltak olyan nemzetközi szabványról egyeztek meg, amelyek a kérdéses tartományban -33 decibel wattig (dBW) engedélyezik a rádiójelek kibocsátását, miközben a Meteorológiai Világszövetség (WMO) -42 dBW-s limitet próbált kiharcolni.
Bár a végül elfogadott korlát még mindig szigorúbb, mint az illetékes amerikai kormányszerv, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) által javasolt -20 dBW-es határérték, más állami szervezetek még a WMO-nál is keményebb korlátozást javasoltak. A NASA és a NOAA tanulmánya szerint -52.4 dBW lenne az a határ, amely betartása mellett az 5G-jelek már nem zavarnák a meteorológiai előrejelzéseket. „Az elektromágneses spektrumnak ez a része szükséges annak előrejelzésére, hogy hol csapnak le a hurrikánok. Ha ezt az előrejelzést nem lehet pontosan megtenni, akkor nem a megfelelő embereket fogják evakuálni, ami problémát jelent” – mondta a NASA igazgatója, Jim Bridenstine tavaly áprilisban a kongresszus előtt.
Egy másik szempont az automatizáció kérdése, mivel az olyan komplex infrastruktúrák, amilyeneket például a robotraktárak vagy az önvezető közlekedés megkövetel, szupergyors és akadozásmentes vezeték nélküli kapcsolatot feltételeznek. Ez egy régóta beharangozott folyamatot gyorsíthat fel: a gépek most tényleg elvehetik az emberek munkáját.
A nagyfokú automatizáció miatt megszűnő állások idővel olyan szintű munkanélküliséget eredményezhetnek, amelyet vélhetően nem lehet majd állami beavatkozás nélkül kontrollálni, de a lehetséges megoldásokat (alapjövedelem, tömeges átképzések az újonnan létrejövő munkakörökre) még az előtt ki kell dolgozni, hogy ez a gazdasági-társadalmi változás bekövetkezne.
A COVID-járványt az 5G-sugarak okozzák, OSSZÁTOK!
2020 májusára eljutottunk oda, hogy kutatók arra áldozzák az idejüket, hogy az 5G-hez kötődő összeesküvés-elméleteket vizsgálják tudományos módszerekkel. A Journal of Medical Internet Research folyóiratban május 6-án jelent meg az a tanulmány, amelyben brit és spanyol kutatók arra próbáltak válaszokat találni, hogy kik, miért és milyen forrásokra hivatkozva terjesztik az 5G és a koronavírus-járvány közötti összefüggéseket, és hogy mit lehet tenni az ilyen álhírek ellen.
A leggyakrabban idézett források között a konteóbiznisz tehenét régóta fejő amerikai rádiós műsorvezető, Alex Jones mellett leginkább a saját cenzúrázottságukat büszkén hirdető youtuberek tűnnek fel, valamint meglepő módon a kanadai Microsoft exelnöke, Frank Clegg, aki az elmúlt éveket már a techriogatásnak szentelte, többek között az iskolai wifihasználat ellen tüntetve. Valódi kutatásokra azonban egyikük sem hivatkozik, legjobb esetben különutas orvosok ezerszer cáfolt, de kétségkívül hangzatos véleményeit idézik.
A józan észnek persze nem tett jót, hogy a járvány egybeesett az 5G-hálózatok kiépítésének felgyorsulásával, és miközben a technológia épp a távmunkát, a távoktatást, az egészségügy helyzetét és az általános kapcsolattartást könnyítené meg, minden korábbinál vehemensebb támadást indítottak a technológia ellen – csak Nagy-Britanniában legalább húsz adótornyot rongáltak meg felvilágosult aktivisták. „Maximális felháborodással és undorral tölt el, hogy egyes emberek épp azt az infrastruktúrát támadják, amely szükséges ahhoz, hogy megbirkózzunk ezzel a vészhelyzettel” – mondta áprilisban Stephen Powis, a brit egészségügyi szolgálat (NHS) angliai orvosigazgatója.
A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság idén márciusban tette közzé hét éven át tartó vizsgálatainak eredményeit, amelyek szerint a jelenleg használt mobiltechnológiák (2–5G) korábban megállapított egészségügyi határértékei továbbra is érvényesek, vagyis ha azokat betartják, nem történhet baj. Sőt, a szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a határértékek általában jóval (akár százszorosan) magasabbak a valóságban előforduló kibocsátásoknál – a brit kommunikációs szabályozó testület, az Ofcom legutóbbi mérései szerint például az országban mért legmagasabb 5G-jelszint a határérték 0,039 százalékának felelt meg.
Aki továbbra is úgy érzi, hogy túl nagy elektroszmognak van kitéve, az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) jelezheti a problémát, és megmérik a sugárzási szintet. Az eddig végzett több ezer mérés során egyszer sem fordult elő, hogy a mért sugárzás túllépte volna az egészségügyi határértéket.
