Az 5G valóban veszélyes, de nem a káros sugárzások miatt

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Kevés dolog példázza jobban az elmúlt évek, évtizedek gyors technológiai fejlődése okozta társadalmi feszültségeket és félelmeket, mint ahogyan az emberekből két egyszerű karakter („5” + „G”) ki tudja hozni a legrosszabbat. Hiába bizonygatják időről időre tudósok, hogy az új ipari forradalom egyik legfontosabb alapját képező mobilhálózatnak nincs egészségkárosító hatása, az összeesküvés-elméletek hívei már nemcsak kommentekben és petíciókban mennek neki az 5G-nek, hanem egyenesen adótornyokat támadnak meg, pedig a hálózat még el sem indult igazán.

De mikor lesz végre széles körben is elérhető, és mit várhatunk valójában az 5G-től?

Abban igazuk van a kétkedőknek, hogy ez a hálózat más lesz, mint a korábbiak. Míg a 3G elsősorban a mobilinternetezést tette lehetővé, a 4G pedig a szélessávú mobilnetnek ágyazott meg, az 5G a hangzatos lakossági ígéretek (tízszer gyorsabb internet, akár ötvenszer alacsonyabb adatátviteli válaszidő) mellett teljes iparágakat készül megváltoztatni – az egészségügytől a szórakoztatóiparon át a közlekedésig.

Többek között ezeken a területeken lesz kiemelten hasznos az 5G-hálózatForrás: Ericsson

Ahogy az egész világon, úgy Magyarországon is két cég uralja az 5G-fejlesztéseket: az amerikai támadások miatt sokak számára kegyvesztetté vált kínai Huawei és a svéd Ericsson. Itthon előbbi a Vodafone, utóbbi a Magyar Telekom beszállítója, míg a kisebb léptékben fejlesztő Telenor a szintén kínai ZTE-vel dolgozik együtt az 5G-hálózat kiépítésén.

Mivel ezek a hálózatok egészen másfajta kockázatokkal járnak, mint a korábbiak, az Európai Bizottság (EB) januárban közzétett egy nem kötelező érvényű javaslatcsomagot, amelyet az 5G legfőbb biztonsági és nemzetbiztonsági veszélyforrásait feltáró jelentés tanulságaira alapozott. A kockázatértékelési jelentést a tagállamok kibervédelmi szervei által megküldött adatok alapján állították össze. A tagországoknak eredetileg április 30-ig kellett volna nyilatkozniuk, hogy milyen mértékben építik be saját jogszabályaikba a javaslatokat, de ezt a határidőt a járványhelyzet miatt először május 15-ig, majd nemrég június 30-ig kitolták.

A Huawei-kérdés

Ugyan név szerint nem szerepel a javaslatcsomagban, azt egyértelműen a Huawei körüli botrányok megismétlődésének elkerülésére szánták, hiszen az EB külön kitért a „magas kockázati besorolású beszállítók” szerepének minimalizására, vagy szükség esetén teljes korlátozására, valamint a több beszállítóra támaszkodó stratégia mellett foglalt állást.

„Olyan mértékű az 5G-hálózatok komplexitása, hogy a védelmükről nem lehet kizárólag technológiai jellegű szabályokkal gondoskodni, rendkívül fontos a hálózatba vetett bizalom is” – mondta Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója a Világgazdaságnak. A bizalom garantálása érdekében a tagállamoknak kell eldönteni, hogy mely beszállítókat minősítik megbízhatónak, illetve magas kockázatúnak. „Az utóbbira lehet példa, ha a cég anyavállalata nem demokratikus politikai berendezkedésű országban működik, vagy bizonyos adatok átadásának módja ütközik az európai jogrenddel” – mondta Éry.

A Huawei magyarországi ügyvezető igazgatója, William Wu szerint azonban nem lehet objektíven mérni és értékelni a magas kockázatú besorolást, és ez lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetést kizárólag a gyártók származási országa alapján. Wu a Világgazdaságnak elmondta: „A kiberbiztonság területén a Huawei Technologies évek óta felelősen viselkedik, a legtöbb átvilágításon átesett, legtöbbet vizsgált, ízeire szedett vállalat a világon, amely forráskódjait európai kiberbiztonsági laborjaiban vizsgálhatóvá tette.”

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a tiszta 5G-t hirdeti egy áprilisi sajtótájékoztatónFotó: ANDREW HARNIK/AFP

Az amerikai álláspont egyértelmű. Mike Pompeo külügyminiszter februárban egy müncheni biztonsági konferencián mondta, hogy „nem engedhetjük, hogy információk áramoljanak a hálózatokon keresztül, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy azok nem a kínai kommunista párt kezeiben landolnak”, amire az elnökhöz közel álló dél-karolinai szenátor, Lindsey Graham is azt állította, hogy kevés ügyben értenek egyet a demokraták és a republikánusok, de a Huawei-kérdés ide tartozik.

Amikor ezek a nyilatkozatok elhangzottak, az amerikaiak még azért támadták a brit kormányt, mert az töretlenül készült a Huaweijel való együttműködésre az 5G-hálózat kiépítésében. Januárban még arról állapodtak meg a felek, hogy a brit 5G-infrastruktúra 35 százalékát a Huawei építheti majd ki, de az amerikai nyomás sajtóinformációk szerint májusra (egy hónappal a G7-találkozó előtt) beért, és Boris Johnson arra kérte kormányát, hogy találjon módot a kínai beszállítók teljes kizárására a brit 5G-hálózat kiépítéséből.

Természeti és gazdasági katasztrófák

A technológiai alapú kémkedés, megfigyelés, lehallgatás mellett azonban más valódi problémák is felmerülnek az 5G-vel kapcsolatban.

A meteorológusok például nem rajonganak érte. Az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal (NOAA) szakértői például egy éve egyenesen azt állították, hogy a technológia 1980-ig veti vissza az időjárás-előrejelzéseket az Egyesült Államokban. A hivatal indoklása szerint az 5G-hálózatok által használt 24 gigahertzes frekvencia épp egybeesik a légköri vízpermet által kibocsátott 23,8 gigahertzes jellel, amit a meteorológiai műholdak érzékelnek, és amely a jóslatok alapjául szolgál.

5G-tornyok HollandiábanFotó: "ROB ENGELAAR"/ANP via AFP

Az NOAA hangsúlyozta, hogy az 5G által okozott interferencia akár 30 százalékkal csökkentheti a meteorológiai előrejelzések pontosságát, és ennek már komoly emberi és anyagi következményei is lehetnek: a parti területeken élőknek például 2-3 nappal kevesebb idejük lenne felkészülni egy hurrikánra, és annak útvonalát is nehezebb lenne megjósolni. Ez leginkább az olyan, tengerparthoz közeli nagyvárosokban jelenthet problémát, amelyeket várhatóan sűrűn behálóznak majd az 5G-állomások, és amelyek egyébként is ki vannak téve a hurrikánveszélynek – így például Miami vagy New Orleans.

A hónapokig húzódó vitának november végén, az egyiptomi Rádiókommunikációs Világkonferencián vetett véget az ENSZ telekommunikációs szervének (ITU) döntése. A delegáltak olyan nemzetközi szabványról egyeztek meg, amelyek a kérdéses tartományban -33 decibel wattig (dBW) engedélyezik a rádiójelek kibocsátását, miközben a Meteorológiai Világszövetség (WMO) -42 dBW-s limitet próbált kiharcolni.

Bár a végül elfogadott korlát még mindig szigorúbb, mint az illetékes amerikai kormányszerv, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) által javasolt -20 dBW-es határérték, más állami szervezetek még a WMO-nál is keményebb korlátozást javasoltak. A NASA és a NOAA tanulmánya szerint -52.4 dBW lenne az a határ, amely betartása mellett az 5G-jelek már nem zavarnák a meteorológiai előrejelzéseket. „Az elektromágneses spektrumnak ez a része szükséges annak előrejelzésére, hogy hol csapnak le a hurrikánok. Ha ezt az előrejelzést nem lehet pontosan megtenni, akkor nem a megfelelő embereket fogják evakuálni, ami problémát jelent” – mondta a NASA igazgatója, Jim Bridenstine tavaly áprilisban a kongresszus előtt.

Utcai 5G-állomás KínábanFotó: NICOLAS ASFOURI/AFP

Egy másik szempont az automatizáció kérdése, mivel az olyan komplex infrastruktúrák, amilyeneket például a robotraktárak vagy az önvezető közlekedés megkövetel, szupergyors és akadozásmentes vezeték nélküli kapcsolatot feltételeznek. Ez egy régóta beharangozott folyamatot gyorsíthat fel: a gépek most tényleg elvehetik az emberek munkáját.

A nagyfokú automatizáció miatt megszűnő állások idővel olyan szintű munkanélküliséget eredményezhetnek, amelyet vélhetően nem lehet majd állami beavatkozás nélkül kontrollálni, de a lehetséges megoldásokat (alapjövedelem, tömeges átképzések az újonnan létrejövő munkakörökre) még az előtt ki kell dolgozni, hogy ez a gazdasági-társadalmi változás bekövetkezne.

A COVID-járványt az 5G-sugarak okozzák, OSSZÁTOK!

2020 májusára eljutottunk oda, hogy kutatók arra áldozzák az idejüket, hogy az 5G-hez kötődő összeesküvés-elméleteket vizsgálják tudományos módszerekkel. A Journal of Medical Internet Research folyóiratban május 6-án jelent meg az a tanulmány, amelyben brit és spanyol kutatók arra próbáltak válaszokat találni, hogy kik, miért és milyen forrásokra hivatkozva terjesztik az 5G és a koronavírus-járvány közötti összefüggéseket, és hogy mit lehet tenni az ilyen álhírek ellen.

A leggyakrabban idézett források között a konteóbiznisz tehenét régóta fejő amerikai rádiós műsorvezető, Alex Jones mellett leginkább a saját cenzúrázottságukat büszkén hirdető youtuberek tűnnek fel, valamint meglepő módon a kanadai Microsoft exelnöke, Frank Clegg, aki az elmúlt éveket már a techriogatásnak szentelte, többek között az iskolai wifihasználat ellen tüntetve. Valódi kutatásokra azonban egyikük sem hivatkozik, legjobb esetben különutas orvosok ezerszer cáfolt, de kétségkívül hangzatos véleményeit idézik.

5G- és oltásellenes tüntetők SzerbiábanFotó: Alexandar Djorovich/Sputnik via AFP

A józan észnek persze nem tett jót, hogy a járvány egybeesett az 5G-hálózatok kiépítésének felgyorsulásával, és miközben a technológia épp a távmunkát, a távoktatást, az egészségügy helyzetét és az általános kapcsolattartást könnyítené meg, minden korábbinál vehemensebb támadást indítottak a technológia ellen – csak Nagy-Britanniában legalább húsz adótornyot rongáltak meg felvilágosult aktivisták. „Maximális felháborodással és undorral tölt el, hogy egyes emberek épp azt az infrastruktúrát támadják, amely szükséges ahhoz, hogy megbirkózzunk ezzel a vészhelyzettel” – mondta áprilisban Stephen Powis, a brit egészségügyi szolgálat (NHS) angliai orvosigazgatója.

A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság idén márciusban tette közzé hét éven át tartó vizsgálatainak eredményeit, amelyek szerint a jelenleg használt mobiltechnológiák (2–5G) korábban megállapított egészségügyi határértékei továbbra is érvényesek, vagyis ha azokat betartják, nem történhet baj. Sőt, a szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a határértékek általában jóval (akár százszorosan) magasabbak a valóságban előforduló kibocsátásoknál – a brit kommunikációs szabályozó testület, az Ofcom legutóbbi mérései szerint például az országban mért legmagasabb 5G-jelszint a határérték 0,039 százalékának felelt meg.

Aki továbbra is úgy érzi, hogy túl nagy elektroszmognak van kitéve, az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) jelezheti a problémát, és megmérik a sugárzási szintet. Az eddig végzett több ezer mérés során egyszer sem fordult elő, hogy a mért sugárzás túllépte volna az egészségügyi határértéket.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: