A koronavírus-fertőzés a Kawasaki-kóréhoz hasonló életveszélyes tüneteket okozhat a gyerekeknél

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Több birminghami kutatóintézet tudósai állítják peer review előtt álló cikkükben, hogy vizsgálattal bizonyították: a SARS-CoV-2 vírus a fertőzött gyerekekben az egyébként igen ritka Kawasaki-szindrómáéhoz hasonló tüneteket idézhet elő. A kutatók egy külön erre a célra kifejlesztett tesztelési eljárással megállapították, hogy a súlyos, potenciálisan halálos tünetegyüttes a vírushordozó, de különösebb tüneteket szinte egyáltalán nem produkáló gyerekek esetében is előfordulhat. 

A testszerte az érhálózat gyulladásos tüneteivel járó Kawasaki-betegség normál esetben leginkább 5 éven aluli gyermekeknél fordul elő, náluk is rendkívül ritkán, viszont olyankor nagy bajt okoz. Európában 100 ezerből 3-6 kisgyermek betegszik meg évente, esetükben a csillapíthatatlanul magas láz, az elesettség, valamint gyakran a szájnyálkahártya elváltozásai, kötőhártyagyulladás, kanyarószerű kiütések és a nyaki nyirokcsomók jelentős megduzzadása jelezheti a kórt. Azt mindeddig nem sikerült tisztázni, hogy mi váltja ki s betegséget, de a legvalószínűbb magyarázat szerint fertőzések szövődményeként alakulhat ki. A betegség legveszélyesebb tünete, hogy a szívizomzatban súlyos gyulladásokat válthat ki, a szívkoszorúerekben pedig kóros tágulatok, úgynevezett aneurizmák alakulnak ki. Ezek miatt a tünetek miatt szélsőséges esetben az érintett gyerekek szívinfarktust szenvedhetnek.

Gyerekek százai egyszerre mutatták az amúgy ritka tüneteket

A SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-járvány nyomán Európában és az Egyesült Államokban is jelentősen megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik a fentiekhez hasonló tüneteket produkáltak. Igen rövid idő alatt több száz gyereket vittek emiatt kórházba világszerte, sokan közülük intenzív osztályra kerültek, néhányan meg is haltak. Csakhogy a tömegesen jelentkező új esetek nemcsak azért tűntek atipikusnak, mert túl sok volt belőlük egyszerre, hanem például azért is, mert a betegek életkora is jóval változatosabb volt, mint a „hagyományos” Kawasaki-betegség esetében. Franciaországban például egy 9 éves gyermek halt bele a betegségbe, a tünetek pedig nem egyszer kiskamaszoknál is jelentkeztek. A Kawasaki-betegségre hasonló, ám attól számos ponton eltérő tünetegyüttesnek új nevet is adtak: SARS-CoV-2-vel összefüggésben kialakuló gyermekkori multiszisztémás gyulladásos szindróma (PIMS-TS).

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Bár az orvosok már az első ilyen esetek megjelenése óta arra gyanakodtak, hogy a Kawasaki-betegségre is jellemző szisztémás gyulladásokhoz hasonló tünetek a COVID szövődményeként jelentkeznek, minderre nem volt semmilyen bizonyíték. Pedig a Kawasaki-kór tünetei nagyon hasonlítanak a felnőttek esetében is súlyos, akár életveszélyes következményekkel járó citokinviharéhoz, amiről tudható, hogy ugyancsak kialakulhat a COVID-betegség következményeként. A bizonytalanságot azonban fokozta, hogy a tüneteket mutató gyerekek közül sokaknál nem sikerült PCR-tesztekkel kimutatni a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét. 

Kellett egy új teszt

A birminghami kutatók éppen ezért újfajta antitest-tesztet fejlesztettek, amellyel nem a vírus jelenlétét, hanem a szervezetben a fertőzés hatására megjelenő ellenanyagok jelenlétét lehet kimutatni. Ezzel azt tudták megállapítani, hogy a súlyos gyulladásos tünetekkel és magas lázzal kórházba került, ám a SARS-CoV-2-re negatív PCR-tesztet produkáló gyerekek áteshettek-e a fertőzésen korábban. Az antitest-teszt több különböző ellenanyag jelenlétét kimutatja a vérből, és az ellenanyagok mintázatából az is kiderült, hogy a gyerekek egy része akár már hónapokkal is túl lehetett a fertőzésen.

Miután a COVID-betegség a gyerekekben többnyire nem, vagy alig okoz tüneteket, sokáig azt sem lehetett tudni, hogy a SARS-CoV-2 egyáltalán megtámadja-e a gyerekeket. Emiatt sokan hangoztatták, hogy a gyerekekben a vírus, ha netán megtalálható, tüneteket nem okoz, vagyis a gyerekekre nem veszélyes. A hozzáértők ezt cáfolták, de azt is hangsúlyozták, hogy a betegség gyerekekben való lefutása miatt hatékonyabb és érzékenyebb tesztekre lenne szükség ahhoz, hogy a fertőzést a gyerekek szervezetéből is ki lehessen mutatni. A hosszú távú potenciális következményekre, így a PIMS-TS-re csak később irányult a figyelem. 

Az orvosok sokáig abban sem voltak biztosak, hogy a furcsa tünetekkel megjelenő szokatlan életkorú beteg gyerekek a COVID következményeként lettek-e betegek, vagy csak a tünetekre irányuló fokozottabb figyelem okozta, hogy látszólag több a megbetegedés. A birminghami vizsgálatot végző kutatók az általuk fejlesztett érzékenyebb antitest-teszt segítségével kimutatták, hogy a szervezetszerte gyulladásos tüneteket produkáló, magas lázzal kórházba szállított gyerekek kivétel nélkül mind átestek a COVID-betegségen, csak sokuknál hetekkel, hónapokkal  a koronavírus-fertőzés után jelentkeztek a Kawasaki-kóréhoz hasonló tünetek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: