Egy kutató tíz éve megjósolta, hogy 2020-ban felfordul a nyugati világ
Peter Turchin nem szokványos tudós. A Connecticuti Egyetem kulturális evolúcióval és populációökológiával foglalkozó, orosz-amerikai kutatója egy olyan tudományterület megalapítója, amit 2003-ban kliodinamikának (a görög előtag feloldásával történelemdinamikának) nevezett el, és ami a gazdaságtörténet, a makroszociológia és a kulturális evolúció ötvözete – vagyis a történelmi folyamatokat matematikai és statisztikai eszközökkel vizsgálja.
A kutató 2010-ben a Nature-ben reagált a lap korábbi cikksorozatára („2020 Visions”), amelyben különböző tudományterületek képviselői írták le, szerintük milyen fantasztikus eredményeket érhetnek el tíz év múlva az adott ágazatok kutatói. Turchin azt írta hogy a 2010 és 2020 közötti évtized „valószínűleg a növekvő instabilitás időszaka lesz az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, amely alááshatja a cikksorozatban leírt tudományos fejlődést”.
2020-ban egybeesik a társadalmi feszültségek csúcsa és a gazdasági mélypont
Turchin korábbi munkáira, a történelmi események kvantitatív elemzésére hivatkozva állította, hogy a komplex emberi társadalmakban ciklikusan jelentkeznek a politikai instabilitás hullámai. A Nature-be írt rövid cikkében leginkább az amerikai helyzetről írt: úgy vélte, a stagnáló vagy csökkenő reálbérek, a középosztály eltűnése okozta egyenlőtlenségek, a diplomás fiatalok túltermelése és a növekvő államadósság összefüggései hajtják majd a következő társadalmi-gazdasági válságot, amely 2020-ban következhet be.
Az általa „szekuláris ciklusoknak” nevezett időszakokban körülbelül 50 évente jelentkezik egyfajta instabilitási csúcs, amely többek között faji alapú erőszakos cselekedetekben mutatkozik meg: 1870 körül az amerikai polgárháború, 1920 környékén a világháborút követő faji feszültségek, 1970 táján pedig a polgárjogi mozgalmat és Martin Luther King meggyilkolását övező megmozdulások példázták ezt a csúcsot. Ebbe a sorba pedig beilleszthetők a 2010-es években felfutó és idén csúcsosodó Black Lives Matter mozgalmat elindító események is.
Emellett az úgynevezett Kondratyjev-hullámban, vagyis a gazdasági növekedés 40-60 évente váltakozó ciklusában gondolkodva is 2020-ra tartotta esedékesnek a következő mélypontot, amely a társadalmi elégedetlenséget is tovább fokozhatja – igaz, a koronavírus-világjárványt, és annak gazdasági hatásait nyilvánvalóan ő sem láthatta előre.
A cikk utolsó bekezdésében lehetséges megoldásokat is javasolt annak érdekében, hogy az amerikai (vagy a nyugati) társadalom elkerülje a közelgő felfordulást:
„Az adatok azt mutatják, hogy a társadalmi katasztrófák elkerülhetők. A gazdasági egyenlőtlenségre és a növekvő államadósságra megoldást jelenthetnek a progresszívabb adókulcsok. Nem szabad azon a ponton túlmenően bővíteni a felsőoktatási rendszert, ameddig a gazdaság még fel tudja szívni a diplomásokat. Úgy tűnik, a múltban a magasan képzett, diplomás fiatalok túltengése volt az egyik legnagyobb kiváltója a társadalmi instabilitásnak.”
Turchin a Vice-nak adott 2012-es interjújában is elismételte, hogy 2020-ra várja a feszültségek csúcsosodását. Ebben elmagyarázta, hogy az általa vizsgált erőszaknak három fajtája van, amelyek közül mindhárom felfutóban lehet a 2020-as évben, de az egyik kifejezetten a 21. századra jellemző. A csoportok közötti (felkelések, zavargások) és a csoportok által egyének ellen elkövetett erőszak (lincselés) hosszú históriájához csatlakoztak az elmúlt évtizedekben az egyének által csoportokon végzett erőszakos cselekedetek, amelyeket lehet ámokfutásnak vagy tömeggyilkosságnak is nevezni, de valójában terrorcselekményekről van szó, még ha az amerikaiak nem is szívesen hívják így a saját honfitársaik által elkövetett ilyen bűntényeket.
