Aki az 1960-as években a Munkáséletből vagy a Szolnok Megyei Néplapból tájékozódott, egész pontos képet kaphatott a génszerkesztés és az internet jövőjéről, de a Ludas Matyi még Nagy Feró Kossuth-díját is előre látta.
A 16. századi orvos, gyógyszerész és csillagjós a maga idejében keresett szakembernek számított, de korántsem volt olyan népszerű, mint halála után, amikor már nem állt módjában megmagyarázni a próféciáit.
Christa Wolf keletnémet írónő 40 évvel ezelőtt, az állampárti szocializmus idején megjelent regénye egészen különleges kísérlet arra, hogy a hihetetlenségből erőt kovácsoljon, és elérje, hogy hallgassunk a jósnőre, aki látja a jövőt, de az átok miatt senki sem hisz neki.
A legendás sci-fi-szerző több mint 500 könyvet írt, így törvényszerű, hogy egyes jóslatai valóra váltak. 1950-ben zsebszámítógépekről álmodott, 1980-ban a génszerkesztést nevezte a jövő legfontosabb technológiájának, és gyakorlatilag előrevetítette a Youtube-ot. Elkötelezett humanistaként már a nyolcvanas években sokat beszélt a klímaváltozásról.
A kulturális evolúcióval foglalkozó Peter Turchin a történelmi események kvantitatív elemzésére hivatkozva állította, hogy 2020-ban kritikus pontra jutnak a történelem társadalmi és gazdasági ciklusai, ami erőszakban fog megnyilvánulni. Tippeket is adott, hogyan lehetne elkerülni a káoszt.
Az atomhatalmak közötti feszültségek, a demokráciára leselkedő veszélyek és a klímaváltozás miatt főhet a fejünk – igaz, az a két perc nem is olyan sok, ha tizenkettőkor nem a déli harangszó vár, hanem az apokalipszis. 1953 óta nem volt ilyen rossz a helyzet.