Soha nem dolgoztak olyan eszeveszett tempóban a tudományos folyóiratok, mint a járvány alatt

Az elmúlt fél évben hihetetlen mennyiségű tudományos cikk jelent meg igen gyorsan a koronavírusról, az általa okozott betegségről, annak kezeléséről és a járványról. Ez csak úgy történhetett meg, hogy nemcsak a folyóiratokhoz benyújtott cikkek száma nőtt meg, hanem a megjelenésükhöz szükséges idő is jelentősen lerövidült: a benyújtás és a megjelenés között az esetek felében 9 vagy annál kevesebb nap telt el.

A tudományos közleményeket a kutatók megírják, majd benyújtják őket valamelyik tudományos folyóirathoz, amely megfontolja a közlést. A szerkesztő, aki végül dönt a megjelenésről, szakértőkkel konzultál arról, hogy a tanulmányokkal minden rendben van-e (már amennyire ez olvasás útján megítélhető), és ezután közli döntését a szerzőkkel. Amennyiben elfogadja a cikket közlésre, a technikai apparátus intézi a tényleges megjelenést (tördelés, pdf-készítés, honlapra feltöltés stb.). Ezen munkafázisok közül a bírálás, a peer review, azaz a szakértői vélemények kikérése és beérkezése a leghosszabb folyamat, de a tanulmányokkal való technikai bíbelődés is eltarthat egy ideig.

Átlagosan 3–5 hónap szükséges egy tanulmány elfogadásához és további 25 nap a megjelenéshez

Egy 2016-os elemzés szerint az elmúlt 35 évben átlagosan 100–150 nap, azaz 3–5 hónap között alakult az elfogadáshoz szükséges idő. Ez változott ugyan az évek során, de nem mindenhol egyformán: a folyóiratok felénél kicsit felgyorsult a folyamat, a másik felénél pedig lassult. A publikáció tényleges megjelenéséhez szükséges technikai idő viszont a 2000-es évekhez képest megfeleződött, és 25 nap körül stabilizálódott. Hasonló publikációs sebesség mellett a tudományos kiadványokból nagyjából most értesülnénk a vuhani eseményekről.

A fenti elemzés mindenféle folyóiratra vonatkozott, és felmerülhet, hogy az orvosi lapok ennél gyorsabban publikálnak. Nincs így: korábban az orvosi lapok esetében is 3-4 hónap volt az átlagos átfutási idő. Erre kitűnő példa, hogy a 2020 első két hónapjában megjelent, koronavírussal, de nem a SARS-COV-2-vel foglalkozó 51 tanulmány medián elfogadási ideje 91 nap volt, azaz sem az orvosi újságokra, sem általában a koronavírusos tanulmányokra nem jellemző, hogy azokat gyorsabban fogadnák el.

Egy járvány alatt szükség van gyors és megbízható adatokra

Egy kibontakozó járványban fontos, hogy az orvosi megfigyelések, a virológiai adatok, a kezelések hatékonysága és minden olyan elemzés, ami segíthet a gyógyításban, minél hamarabb elérhetővé váljon az orvosok, járványtanászok és a döntéshozók számára. Csakhogy nem egyszerűen adatokra, hanem megbízható adatokra van szükség. Nem mindegy, hogy egy gyógyszer hatásosnak bizonyul-e a betegség gyógyításában, vagy megbízhatatlan adatok alapján mérték fel a hatását, amit egyesek vitatnak. Egyelőre a rendszer jól vizsgázik, mert az orvosi megfigyeléseket több független forrás is megerősíti, és a betegség hasonlóan zajlik le a világ különböző pontjain.

A cikkek benyújtása és megjelenése között eltelt idő különböző típusú írások esetébenForrás: Kun Ádám

A publikáció sebességének megállapításához 833, az év első két és fél hónapban a járványról és a vírusról megjelent tanulmányt elemeztem. A CORD-19 adatbázis alapján minden ott felkutatott és 2020. március 19-ig felvitt angol nyelvű cikket feldolgoztam. Ezen cikkek nagyobb része (61,2 százaléka) hír, vélemény, szerkesztői hozzászólás. A tudományos folyóiratokban is megjelennek ilyen írások, és bár általában a cikkek kisebb részét teszik ki, a járvány elején ilyenből több volt. Az orvosi esetleírások (15,1 százalék), a kutatási eredmények (főleg járványtani és virológiai tanulmányok, 16,3 százalék) és összefoglalók (7,4 százalék) tették ki a megjelent cikkek maradékát.

A 2020. január 6. és március 16. között megjelent tudományos cikkek tartalmuk szerinti bontásbanForrás: Kun Ádám

Azoknál a cikkeknél, ahol meg lehetett állapítani, hogy mennyi idő telt el a benyújtás és az elfogadás között, ennek a mediánja 3 nap volt. Bár a vélemények, szerkesztői hozzászólások, hírek esetében nincs sok mérlegelni való, így azok lefelé nyomják a benyújtástól a megjelenésig eltelt időt, az esettanulmányok 4 napos és a kutatási eredmények és összefoglalók 6 napos elfogadási ideje is igen gyorsnak mondható. Ezen cikkek között is volt olyan, amelyet ugyanazon a napon fogadtak el, amikor benyújtották.

Az elfogadás után a tényleges megjelenés további 3 napot vett igénybe. Bizonyos szempontból ez még akár soknak is tekinthető, hiszen legtöbb esetben ekkorra a szerkesztés, a formázás még nem történt meg, és csak egy ideiglenes pdf került fel a kiadó oldalára.

A megjelent cikkek száma a korábbi világjárványok (SARS, MERS) vagy jelentős lokális járvány okozó fertőző betegségek (Ebola, Zika) esetében is jelentősen megnövekedett a kitörést követően, de ez jellemzően akár egy évvel is később jelentkezhetett. Egyedül a 2002-2003-as SARS esetében tapasztalható a felfedezés évében, 2003-ban egy publikációs csúcs, de az is a februári felfedezést követő harmadik hónapban. Az akkori tanulmányok bírálási idejéről nem ismert elemzés, így ez a járvány a publikációk megjelenésének szempontjából is egyedi lehet.

Érdekességként jegyzem meg, hogy a publikálás gyorsaságáról szóló tanulmányomat április 8-án nyújtottam be a svájci székhelyű tudományos kiadóhoz, az MDPI-hez. Az első véleményeket kereken egy hónap után kaptam vissza; a cikket végül június 1-én fogadták el. Az elfogadáshoz tehát 54 napra volt szükség, ezután viszont a cikk 2 napon belül megjelent. 

A szerző az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa. További cikkei itt olvashatók. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten: