Háromszor annyira melegszik a Déli-sark, mint a bolygó többi része

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Föld legdélebbi pontját is elérte a felmelegedés: miközben a klímakutatók évtizedeken keresztül azt hitték, hogy a Déli-sarkot nem érinti olyan durván a klímaváltozás, mint az Antarktisz többi pontját, most kiderült, hogy háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része.

Egy új-zélandi, brit és amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt 60 év adatai alapján arra jutott, hogy míg a Föld többi része átlagosan csak 0,2 fokkal melegedik, a sarkvidék évtizedenként 0,6 fokkal lett melegebb. Erről a melegedő óceánok tehetnek: a Csendes-óceán nyugati részén emelkedő hőmérséklet megnövelte a déli tengeren a légnyomást, a meleg légtömegek pedig egyenesen a sark irányába terelődtek. A Déli-sarkon ennek következtében 1989 óta 1,83 fokkal növekedett meg a hőmérséklet.

A kutatók szerint ezért valószínűleg az ember felelős: az üvegházhatású gázok felgyorsíthatták a melegedést. Kyle Clem, a kutatás vezető szerzője szerint a huszadik század során az Antarktisz nyugati részén egyértelmű melegedést mértek, de a sarkvidéken lehűlést tapasztaltak, ezért a kutatók azt hitték, hogy a Föld legdélebbi pontja védve maradhat a felmelegedéstől – most kiderült, hogy ez csak a nyolcvanas évekig volt így, azóta viszont a sarkvidék jobban melegszik, mint valaha.

Tényleg globális

A kutatók arra is rájöttek, hogy a sarkvidék felmelegedése egyértelműen összefügg a Csendes-óceán trópusi vidékein történő felmelegedéssel. A tanulmány szerint a jelenlegi felmelegedés üteme a vizsgált modellek 99,9 százaléka szerint csaknem lehetetlen lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül. 

Az Antarktiszon belüli eltérő időjárási folyamatok mindeddig arra mutattak, hogy a kontinens lehűlőben van, a mostani adatok viszont épp az ellenkezőjét mutatják: Clem szerint ez részben természetes folyamat, de ezt csak tovább gyorsítja a károsanyag-kibocsátás. A kontinens sajátos időjárási viszonyai miatt nehéz megjósolni, hogy ez a trend folytatódik-e a jövőben, vagy ismét lehűlés következik majd, ahogy a nyolcvanas években is történt, de Clem szerint valószínű, hogy a felmelegedés tartós lesz majd. 

A folyamat – ha tartós marad – tovább csökkentheti a déli jégtakarók méretét, tovább emelheti a tengerszintet és katasztrofális hatással lehet az Antarktisz élővilágára. Clem szerint a mostani adatok jól rámutatnak arra is, hogy a globális felmelegedés csakugyan globális: az, hogy a trópusokon, tízezer kilométerrel arrébb milyen a hőmérséklet, közvetlenül kihat a világ egyik legelzártabb pontjára is. Az Antarktisz partvidékén az elmúlt évtizedekben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindeddig az Antarktiszi-félszigetet tartották a Föld leggyorsabban melegedő vidékének.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!