A földi állat- és növényvilág 75 százalékának, köztük a röpképtelen dinoszauruszok pusztulásáért felelős kréta–tercier kihalási eseményt sokáig több katasztrófa együttes hatása okozta 65,5 millió évvel ezelőtt: egy erőteljes üstökös- vagy aszteroida-becsapódás, illetve a megnövekedett vulkáni aktivitás.

Az elmúlt években azonban egyre többen kezdték kétségbe vonni, hogy a dél-indiai Dekkán-fennsík vulkáni tevékenysége hozzájárulhatott-e a tömeges kihaláshoz. Ez év elején például a Science folyóiratban jelent meg egy nagyobb tanulmány, amely szerint az indiai vulkán gázainak legalább a fele jóval korábban kerülhetett a légkörbe, mint amikor az aszteroida becsapódott, az élővilág nagymértékű pusztulását okozva.

Most a londoni Imperial College (ICL) és University College (UCL), valamint a Bristoli Egyetem kutatói csatlakoztak azokhoz a tudósokhoz, akik elvetik a vulkáni eredetű kihalás elméletét. A PNAS-ben megjelent tanulmányuk szerint a mexikói Yucatán-félsziget területén található Chicxulub-krátert okozó, 10 kilométer átmérőjű aszteroida becsapódása volt a kihalási esemény motorja, de az élővilág helyzetén az sem segített, hogy a becsapódást követően olyan mennyiségű földi anyag került a légkörbe, eltakarva a napot, hogy egy hosszú, hideg időszak vette kezdetét.

A kutatók az ökológiai hatások modellezésével vizsgálták a különböző elméleteket. „Amikor mindkét eseményt, külön-külön és együtt is modelleztük, azt láttuk, hogy az aszteroida-becsapódás az egyetlen olyan esemény, amely teljesen elpusztíthatta a dinoszauruszok élőhelyeit” – mondta a Guardiannek Alfio Alessandro Chiarenza, a UCL földtudósa, a tanulmány első szerzője.

A kutatócsoport vizsgálata szerint a legerősebb vulkánkitörés is csak 5 százalékkal csökkentette volna a földre eső napfény mértékét, a légkörbe kerülő por és kén-dioxid miatt, és ez nem lett volna elég a dinók teljes élőhelyének elpusztításához, legfeljebb csökkentette volna a területüket, kitörés hosszú távú (hőmérséklet- és csapadékbeli) hatásai miatt. Egy 10-20 százalékos napfénycsökkenés, amely alsó hangon követhetett egy aszteroida-becsapódást, azonban már elég lehetett hozzá – a kutatók szerint 15 százalékos szinttől fölfelé már nem maradhatott potenciális élőhely a dinoszauruszoknak.

„Ha a vulkánkitörések nem történnek meg, a kihalási esemény úgy is bekövetkezik, mivel a becsapódás elég erőteljes ahhoz, hogy világszerte eltüntesse a dinoszauruszok élőhelyét” – mondta Chiarenza. A kutatók szerint ráadásul a vulkanikus eredetű szén-dioxid okozta globális felmelegedés még késleltette is volna a becsapódással járó lehűlést, megmentve az élővilág egy részét – igaz, ez a nagytestű dinókon mit sem segített volna.

A kutatók azért arra számítanak, hogy a vulkáni elmélet hívői nem hagyják annyiban a dolgot, és vissza fognak vágni. Greta Keller, a Princetoni Egyetem paleontológusa például azt mondta a brit lapnak, hogy a kutatók nem vették figyelembe a Dekkán-fennsík vulkáni aktivitását vizsgáló legfrissebb tanulmányok eredményeit, amelyek a két esemény együttes hatását bizonyítják, és csak azokkal az adatokkal dolgoztak, amelyek alátámasztották a saját elméletüket.

Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa ezzel szemben elégedett a tanulmánnyal, és kiemelte, hogy eddig egyetlen kutatásban sem bizonyították ennyire meggyőzően azt, hogy a becsapódást követő nukleáris tél okozta a dinók és az élővilág nagy részének vesztét, és miközben a vulkáni tevékenység ebben nem játszott szerepet, a földi állapotok mérséklésével ahhoz köze lehetett, hogy nem lett oda a teljes élővilág.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Földbe csapódó kisbolygó végzett a dinoszauruszokkal 66 millió évvel ezelőtt

Tóth András tudomány 2020. január 24.

Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.

Az ősi szupervulkánok pusztításával ér fel az ember által okozott légkörrombolás

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. október 2.

Egy ezer tudóst tömörítő, a Föld szénkörforgását vizsgáló kutatószervezet szerint a dinoszauruszok kipusztulása elég jól modellezi, mi lesz a következménye a több száz éve tartó szén-dioxid-eregetésnek.

A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet

Bodnár Zsolt tudomány 2019. december 13.

Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.