Kiderült, hogy Kína aranykészletének legalább 4 százaléka valójában réz

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A Caixin nevű kínai tényfeltáró lap az elmúlt időszak legnagyobb aranyhamisítási ügyére bukkant abban a városban, amelynek egyre nehezebb lesz lemosni magáról ennek az évnek a mocskait: Vuhanban. A városban működő aranyfeldolgozó, az amerikai tőzsdén is jegyzett Kingold Jewelry 83 tonnányi „színtiszta aranyrúdkészletéről” derült ki, hogy valójában arannyal bevont réztömbök.

Ez a 83 tonna Kína éves aranytermelésének 22 százaléka, és a 2019-es adatok szerint az állam aranytartalékának 4,2 százaléka, vagyis ha a Caixin információi valósnak bizonyulnak, kimondható, hogy Kína aranyfedezetének több mint 4 százaléka hamis és gyakorlatilag értéktelen.

Június elején három kínai vagyonkezelő és hitelintézet közösen perelte be a céget, azt követelve, hogy az összesen 16 milliárd jüan (716 milliárd forint) értékű veszteségeiket az állami biztosító, a PICC P&C fedezze – a biztosító a Caixinnak jelezte, az ügyet már vizsgálják. A Kingold összesen 14 hitelezőtől kapott pénzt, amelyre aranyat és biztosítási termékeket jelöltek meg biztosítékként, közel 20 milliárd jüan (900 milliárd forint) értékben.

Fotó egy kínai aranykereskedésből, egy nagy arany-, vagy éppen aranybevonatú réz-BuddhávalFotó: STR/AFP

Az állítása szerint 24 karátos aranyból készült dísztárgyakkal kereskedő cég alapítója és vezetője egy jó kapcsolatokkal rendelkező volt katonatiszt, így a cikk szerint gyakorlatilag ellenőrzés nélkül folytathatta ügyleteit, így a 83 tonnányi arany hamisítását is, amelyet arra használt fel, hogy több milliárdos összegekhez jusson hozzá, amit az ingatlanpiacba kívánt befektetni.

A csalások leleplezése során kiderült, hogy már a 2008-ban kezdődő pénzügyi világválság idején és után épült kínai szellemvárosok is valódi fedezet nélküli kölcsönökből épülhettek, így gyakorlatilag megcsinálták az évszázad bizniszét: nem létező pénzből építtették fel olyan épületek ezreit, amelyekre kereslet sem volt.

Az ügy februárban pattant ki, amikor a Dongguan Trust nevű vagyonkezelő pénzre akarta váltani a Kingold aranyát, és kiderült, hogy a fénylő aranyrudak valójában csak arannyal bevont, rézből készült tömbök. A hitelezők körében híre ment a hamisításnak, egy másik intézet be is teszteltette a rudakat, és a május 22-én megérkezett eredmények szerint azok is rézötvözetből készültek.

A Kingold vezetői továbbra is tagadnak minden vádat, bár a cégnek így is, úgy is búcsút inthetnek, hiszen a bírósági ügy mellett a részvények értéke is bezuhant: a február végéig 40 dollár fölött mozgó árfolyam a járvány alatt 30 környékére csökkent, júniusra pedig egyik napról a másikra 30,26 dollárról 0,98-re esett vissza, és azóta is tovább csökken.

Forrás: Google / NASDAQ

Kína eddigi legnagyobb aranyhamisítási ügye 2016-ban robbant ki, amikor az északnyugati Senhszi és Hunan tartományokban bukkantak kíváncsi hitelezők hamis aranyrudakra. Akkor összesen 19 vagyonkezelő 19 milliárd jüan értékű kölcsönét biztosították a kamuarannyal: amikor az egyik társaság beolvasztatta a kölcsönt biztosító aranyrudakat, fekete volfrámlemezeket találtak azok közepén.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: