Kiderült, hogy Kína aranykészletének legalább 4 százaléka valójában réz
A Caixin nevű kínai tényfeltáró lap az elmúlt időszak legnagyobb aranyhamisítási ügyére bukkant abban a városban, amelynek egyre nehezebb lesz lemosni magáról ennek az évnek a mocskait: Vuhanban. A városban működő aranyfeldolgozó, az amerikai tőzsdén is jegyzett Kingold Jewelry 83 tonnányi „színtiszta aranyrúdkészletéről” derült ki, hogy valójában arannyal bevont réztömbök.
Ez a 83 tonna Kína éves aranytermelésének 22 százaléka, és a 2019-es adatok szerint az állam aranytartalékának 4,2 százaléka, vagyis ha a Caixin információi valósnak bizonyulnak, kimondható, hogy Kína aranyfedezetének több mint 4 százaléka hamis és gyakorlatilag értéktelen.
Június elején három kínai vagyonkezelő és hitelintézet közösen perelte be a céget, azt követelve, hogy az összesen 16 milliárd jüan (716 milliárd forint) értékű veszteségeiket az állami biztosító, a PICC P&C fedezze – a biztosító a Caixinnak jelezte, az ügyet már vizsgálják. A Kingold összesen 14 hitelezőtől kapott pénzt, amelyre aranyat és biztosítási termékeket jelöltek meg biztosítékként, közel 20 milliárd jüan (900 milliárd forint) értékben.
Az állítása szerint 24 karátos aranyból készült dísztárgyakkal kereskedő cég alapítója és vezetője egy jó kapcsolatokkal rendelkező volt katonatiszt, így a cikk szerint gyakorlatilag ellenőrzés nélkül folytathatta ügyleteit, így a 83 tonnányi arany hamisítását is, amelyet arra használt fel, hogy több milliárdos összegekhez jusson hozzá, amit az ingatlanpiacba kívánt befektetni.
A csalások leleplezése során kiderült, hogy már a 2008-ban kezdődő pénzügyi világválság idején és után épült kínai szellemvárosok is valódi fedezet nélküli kölcsönökből épülhettek, így gyakorlatilag megcsinálták az évszázad bizniszét: nem létező pénzből építtették fel olyan épületek ezreit, amelyekre kereslet sem volt.
Az ügy februárban pattant ki, amikor a Dongguan Trust nevű vagyonkezelő pénzre akarta váltani a Kingold aranyát, és kiderült, hogy a fénylő aranyrudak valójában csak arannyal bevont, rézből készült tömbök. A hitelezők körében híre ment a hamisításnak, egy másik intézet be is teszteltette a rudakat, és a május 22-én megérkezett eredmények szerint azok is rézötvözetből készültek.
A Kingold vezetői továbbra is tagadnak minden vádat, bár a cégnek így is, úgy is búcsút inthetnek, hiszen a bírósági ügy mellett a részvények értéke is bezuhant: a február végéig 40 dollár fölött mozgó árfolyam a járvány alatt 30 környékére csökkent, júniusra pedig egyik napról a másikra 30,26 dollárról 0,98-re esett vissza, és azóta is tovább csökken.
Kína eddigi legnagyobb aranyhamisítási ügye 2016-ban robbant ki, amikor az északnyugati Senhszi és Hunan tartományokban bukkantak kíváncsi hitelezők hamis aranyrudakra. Akkor összesen 19 vagyonkezelő 19 milliárd jüan értékű kölcsönét biztosították a kamuarannyal: amikor az egyik társaság beolvasztatta a kölcsönt biztosító aranyrudakat, fekete volfrámlemezeket találtak azok közepén.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: