Bubópestis miatt egészségügyi készültséget rendeltek el Kínában
A belső-mongolóiai Pajannur városában a helyi hatóságok teljes készültséget rendeltek el, miután egy pásztor és egy 15 éves gyerek is megbetegedett bubópestisben – jelentette a BBC.
Az esetre pár nappal azután került sor, hogy a határ túloldalán Mongóliában egy házaspár kapta el a fertőzést, miután mormotahúst ettek.
A Pajannurhoz tartozó közigazgatási területen a négyes skálán hármas fokozatú riasztást adtak ki, amely az év végéig érvényben marad. Belső-Mongólia mezőgazdasági, tejipari központjának számító régióban felszólították a helyieket, hogy kerüljék a közösségi tereket, és tartózkodjanak a tarbagán vagy szibériai mormota (Marmota sibirica) vadászatától és fogyasztásától is.
A bubópestis kórokozója a Yersinia pestis, korábbi nevén Pasteurella pestis baktérium, amelynek fertőzése ma már antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető, de szakszerű, időben elkezdett gyógyszeres kórházi terápia híján az esetek több mint felében ma is halálos.
A Lancet folyóiratban tavaly tavasszal megjelent tanulmány szerint tömegesebben 2017-ben Madagaszkáron ütötte fel a fejét a középkorban fekete halálnak nevezett ragály. Akkor a 300 fertőzöttből 30-an nem élték túl a betegséget.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO évi 1-2 ezer fertőzést tart nyilván az Egyesült Államoktól Ázsiáig. A legtöbb ismert esetről a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Peruból és Madagaszkárról számolnak be az epidemiológiai statisztikák.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A természet pusztításával együtt növekszik a járványok kockázata a Földön
Ahogy az ember közelebbi kontaktusba kerül a vadon élővilágával, amikor kiirtja az addig érintetlen erdőt, úgy növekszik a zoonózis kockázata is. Bár a SARS-CoV-2 pontos eredete még vitatott, a kutatók a jövőben több állatról emberre terjedő vírusra, ezzel együtt pedig több járványra is számítanak.
A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Idén lenne 250 éves a magyarországi tisztiorvosi szolgálat, ha nem darálják be 5 évvel ezelőtt
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.