Pestis pusztított az újkőkorszaki Európában
Ötezer évvel ezelőtt Észak-Európa elnéptelenedett, de senki sem tudta, miért. Egy friss dán kutatás bubópestis nyomait fedezte fel a svéd és dán leleteken.
Ötezer évvel ezelőtt Észak-Európa elnéptelenedett, de senki sem tudta, miért. Egy friss dán kutatás bubópestis nyomait fedezte fel a svéd és dán leleteken.
A nürnbergi sírokban már több mint ezer csontvázat számoltak össze, de az ásatások folytatásával akár 1500, a középkori pestisjárványban meghalt személy maradványai kerülhetnek elő.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Mire jó a bíróságon a narancsba szúrt szegfűszeg, miért terjengett fahéjillat Rómában Nero császár feleségének kivégzése után, és hova tűnt a jobb sorsra érdemes koriander vagy a rozmaring a téli ünnepkörből?
Egy új, talajtani és éghajlati elemzésekkel megtámogatott járványtörténeti kutatás eredményei szerint egyértelmű, hogy az újra és újra behurcolt korokozó emberről emberre terjedve tarolta le egymás után többször is a kontinens lakosságát. A tetvek és a bolhák is segítettek.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
A belső-mongóliai Pajannurban és a városhoz tartozó közigazgatási területen a négyes skálán hármas fokozatú riasztást adtak ki, és betiltották a mormotavadászatot.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.