A Harvard Egyetem kutatói nemrég egy kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyiben tér el a vizuális munkamemória működése emberek és más állatfajok között. Ez az a kognitív rendszer, amely rövid ideig tárolja, majd képes manipulálni is az információt. Azt eddig is tudták, hogy a rövid távú információtárolás terén nagyjából hasonló képességgel rendelkeznek, de mivel az intelligens viselkedés az információ manipulálásánál kezdődik, a kutatócsoport egy afrikai jákópapagáj, valamint egyetemisták és kisiskolások egy csoportjának eredményeit vetette össze, hogy kiderüljön, hol a határ.

A kísérletben 21 harvardi hallgató, 21 hat és nyolc év közötti gyerek és a Griffin nevű jákópapagáj csapott össze az itt a piros, hol a piros nevű játék egy komplex változatában. A kutatók kis színes pamacslabdákat rejtettek poharak alá, majd a sorrend megkeverése után az alanyoknak ki kellett találniuk, hogy melyik pohár rejti a megadott színű labdát. A tesztek során 2, 3 és 4 különböző színű labdát használtak, illetve minden kombinációban 0-tól 4 keverésig cserélték fel a poharak sorrendjét. Griffin és a hallgatók így 120, míg a gyerekek 36 körben vettek részt összesen.

A papagáj, amely korábban már bizonyította, hogy intelligencia terén a 6-8 éves korú gyerekek szintjén áll, a friss kísérletben a kisiskolásoknál minden feladatban jobban teljesített átlagban, de a 14-ből 12 teszttípusban az egyetemistákkal is legalább azonos szinten teljesített.

„Gondoljanak bele: egy jákópapagáj jobban teljesített, mint a harvardi egyetemisták. Ez azért elég király. Pedig voltak köztük mérnökök, orvoshallgatók, végzősök, minden, de a papagáj elverte őket” – mondta az egyetemi lapnak a kísérletet vezető Hrag Pailian, a Harvard posztdoktori kutatója. A kutatásban szintén részt vett Irene Pepperberg szerint a papagáj annak köszönheti kiemelkedő teljesítményét, hogy diónyi méretű agyában nagyon sűrű az idegsejtek hálózata.

A Scientific Reportsban megjelent tanulmányból azért kiderül, hogy a legnehezebb, tehát a legtöbb színt és keverést tartalmazó feladatokban Griffin teljesítményét már túlszárnyalták a harvardi hallgatók: négy labdánál két keverés után már rendre elvesztette a fonalat a papagáj.

„Minden művelet, amelyet fejben végez az ember, a vizuális munkamemórián belül játszódik le. A külvilágból érkező információ manipulálása egy magasabb kognitív szinten zajlik. Ez befolyásolja a reáltudományos képességeket, a mentális egészséget és egy sor fontos kognitív tulajdonságot” – mondta Pailian.

A kutatók szerint az emberi intelligencia egyik legfontosabb jellemzője, hogy képesek vagyunk a valóságból származó információkat az elménkben továbbgondolni, vagyis manipulálni, ezért a mostanihoz hasonló kísérletek segíthetnek abban, hogy kiderüljön, mikor és hogyan alakulhatott ki ez a képesség az emberekben, és milyen tulajdonságok mentén különbözik egymástól az emberi és az állati intelligencia.

Mivel a jákópapagáj és az ember legközelebbi közös ősei a dinoszauruszok, így egy több mint 300 millió éves evolúciós szakadék tátong a két faj között, a kísérlet eredményei arra engednek következtetni, hogy a vizuális munkamemória fejlődése is legalább ilyen messze nyúlik vissza az időben, tehát akár már a dinoszauruszok (vagy más, még régebbi közös ősök) képesek lehettek alapvető emlékezetmanipulációra. A másik lehetőség, hogy ez a képesség később, a madarak és az emberek vonalában külön, párhuzamosan alakult ki, de az ilyennek általában sokkal kisebb a valószínűsége.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Komplex becsléseket is képesek elvégezni a hiperintelligens új-zélandi keák

Dippold Ádám tudomány 2020. március 6.

A veszélyeztett új-zélandi papagájféle eddig arról volt ismert, hogy előszeretettel lopja le az autók ablaktörlőit, illetve hasítja ki a turisták hátizsákját ennivalót keresve, de egy friss kutatásból most kiderült, hogy az állatok meglepően tehetséges jósoknak számítanak az állatvilágban.

Ha egy varjú problémába ütközik, gondolkodik, mérlegel, szimulál, eszközt épít, aztán megoldja

Bodnár Zsolt tudomány 2018. október 26.

Az új-kaledón varjú problémamegoldó és eszközkészítő képességei időről időre lenyűgözik a tudósokat, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segítenek.