Okosabb egy papagáj egy csapat harvardi egyetemistánál? Úgy tűnik, egy bizonyos szintig igen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A Harvard Egyetem kutatói nemrég egy kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyiben tér el a vizuális munkamemória működése emberek és más állatfajok között. Ez az a kognitív rendszer, amely rövid ideig tárolja, majd képes manipulálni is az információt. Azt eddig is tudták, hogy a rövid távú információtárolás terén nagyjából hasonló képességgel rendelkeznek, de mivel az intelligens viselkedés az információ manipulálásánál kezdődik, a kutatócsoport egy afrikai jákópapagáj, valamint egyetemisták és kisiskolások egy csoportjának eredményeit vetette össze, hogy kiderüljön, hol a határ.

A kísérletben 21 harvardi hallgató, 21 hat és nyolc év közötti gyerek és a Griffin nevű jákópapagáj csapott össze az itt a piros, hol a piros nevű játék egy komplex változatában. A kutatók kis színes pamacslabdákat rejtettek poharak alá, majd a sorrend megkeverése után az alanyoknak ki kellett találniuk, hogy melyik pohár rejti a megadott színű labdát. A tesztek során 2, 3 és 4 különböző színű labdát használtak, illetve minden kombinációban 0-tól 4 keverésig cserélték fel a poharak sorrendjét. Griffin és a hallgatók így 120, míg a gyerekek 36 körben vettek részt összesen.

A papagáj, amely korábban már bizonyította, hogy intelligencia terén a 6-8 éves korú gyerekek szintjén áll, a friss kísérletben a kisiskolásoknál minden feladatban jobban teljesített átlagban, de a 14-ből 12 teszttípusban az egyetemistákkal is legalább azonos szinten teljesített.

A papagáj (piros), az egyetemi hallgatók (kék) és a kisiskolások (sárga) teljesítménye a különböző felállásokban és keverések utánForrás: Pailian et al., 2020

„Gondoljanak bele: egy jákópapagáj jobban teljesített, mint a harvardi egyetemisták. Ez azért elég király. Pedig voltak köztük mérnökök, orvoshallgatók, végzősök, minden, de a papagáj elverte őket” – mondta az egyetemi lapnak a kísérletet vezető Hrag Pailian, a Harvard posztdoktori kutatója. A kutatásban szintén részt vett Irene Pepperberg szerint a papagáj annak köszönheti kiemelkedő teljesítményét, hogy diónyi méretű agyában nagyon sűrű az idegsejtek hálózata. 

A Scientific Reportsban megjelent tanulmányból azért kiderül, hogy a legnehezebb, tehát a legtöbb színt és keverést tartalmazó feladatokban Griffin teljesítményét már túlszárnyalták a harvardi hallgatók: négy labdánál két keverés után már rendre elvesztette a fonalat a papagáj.

„Minden művelet, amelyet fejben végez az ember, a vizuális munkamemórián belül játszódik le. A külvilágból érkező információ manipulálása egy magasabb kognitív szinten zajlik. Ez befolyásolja a reáltudományos képességeket, a mentális egészséget és egy sor fontos kognitív tulajdonságot” – mondta Pailian.

A kutatók szerint az emberi intelligencia egyik legfontosabb jellemzője, hogy képesek vagyunk a valóságból származó információkat az elménkben továbbgondolni, vagyis manipulálni, ezért a mostanihoz hasonló kísérletek segíthetnek abban, hogy kiderüljön, mikor és hogyan alakulhatott ki ez a képesség az emberekben, és milyen tulajdonságok mentén különbözik egymástól az emberi és az állati intelligencia.

Mivel a jákópapagáj és az ember legközelebbi közös ősei a dinoszauruszok, így egy több mint 300 millió éves evolúciós szakadék tátong a két faj között, a kísérlet eredményei arra engednek következtetni, hogy a vizuális munkamemória fejlődése is legalább ilyen messze nyúlik vissza az időben, tehát akár már a dinoszauruszok (vagy más, még régebbi közös ősök) képesek lehettek alapvető emlékezetmanipulációra. A másik lehetőség, hogy ez a képesség később, a madarak és az emberek vonalában külön, párhuzamosan alakult ki, de az ilyennek általában sokkal kisebb a valószínűsége.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: