Hajnalban elindul a Nap felé a felfedezésekre éhes európai napszonda, a Solar Orbiter
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Magyar idő szerint hétfőn hajnalban 5 óra 3 perckor indul útjára a Cape Canaveralról az első európai napszonda, a Solar Orbiter, amely a tervek szerint hét éven keresztül folytatja majd közeledő-távolodó viszonyát a Nappal. A közel két évtizede tervezett, 1,5 milliárd eurós Solar Orbiter (röviden: SolO) projekt az Európai Űrügynökség (ESA) első vállalkozása arra, hogy közelről tanulmányozza a Nap működését.
Küldetése során először küldhet képeket és adatokat a Nap pólusairól, amelyek olyan rejtélyekre adhatnak választ, mint a napfoltok vagy a Földre is nagy hatást gyakorló napkitörések jelensége.
A Solar Orbiter a NASA napszondájával, a Parker Solar Probe-bal is együttműködik majd. A 2018-ban fellőtt Parker, amely minden korábbi űreszköznél közelebb fog jutni a Naphoz, már most óriási sikersztori. Az eszköz négyszer annyi adatot szolgáltat a kutatóknak, mint amennyit vártak tőle, és Nour Raouafi, a Johns Hopkins Egyetem napfizikusa szerint „a világűr olyan régióinak vágunk neki, ahol korábban még senki sem járt. Minden egyes megfigyelés egy potenciális felfedezés.”
Mivel a Parker ahhoz túl közel merészkedik a Naphoz, hogy komoly mérőeszközökkel legyen felszerelve, a SolO szépen ki fogja egészíteni. Az európai szonda tíz tudományos eszköze közül négyet (a napszelet, a részecskéket és a mágneses mezőt vizsgálókat) csak az égitest viszonylagos közelében, a tud majd felhasználni, hatot (köztük a szeizmikát és a napkorona viselkedését mérőket) azonban a távolból is a Napra tud irányítani.
Míg a Parker kevesebb mint 7 millió kilométerre közelíti meg a Napot, a SolO egy kicsit hátrébb marad, és a Merkúr pályájának közeléből, 42 millió kilométerről vizsgálja azt. Ezen a környéken nemcsak a közel 500 Celsius-fokos hőmérsékletet, de a Nap felől érkező nagy energiájú részecskéket is el kell viselnie az eszköznek. A sugárzás elleni védelemhez modern és ősi technikákat ötvöztek: a külső rész vékony titániumrétegét a Nap felőli oldalon elszenesedett állati csonttal vonták be, ami nemcsak a barlangrajzoknál jött jól, de a hősugárzás ellen is jól véd.
A SolO kilövését az ESA Web TV-n élőben is lehet követni, az élő közvetítés magyar idő szerint hétfőn 4 óra 30 perckor kezdődik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Szenzációs felfedezéseket tett a NASA rekorder napszondája, a Parker Solar Probe
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
Az elmúlt 2700 évben háromszor is lecsapott olyan napvihar, ami ma már súlyos károkat okozna a Földön
Több hónapos áramszünetek, megsemmisülő műholdak, sugárzásveszélyben repülő utasok – ezzel kellene szembenéznünk, ha lecsapna egy olyan protonvihar, amilyen i.e. 660-ban, i.sz. 994-ben és 1859-ben tombolt.
Ikarosz óta nem jártunk olyan közel a Naphoz, mint a Parker Solar Probe űrszonda
A NASA tavaly nyáron indított napkutató űrszondája segít majd megérteni a napkorona és a napszél viselkedését, ami pontosabb űridőjárás előrejelzéshez vezethet, növelve technikai civilizációnk biztonságát csillagunk szeszélyeivel szemben.