Hajnalban elindul a Nap felé a felfedezésekre éhes európai napszonda, a Solar Orbiter

Magyar idő szerint hétfőn hajnalban 5 óra 3 perckor indul útjára a Cape Canaveralról az első európai napszonda, a Solar Orbiter, amely a tervek szerint hét éven keresztül folytatja majd közeledő-távolodó viszonyát a Nappal. A közel két évtizede tervezett, 1,5 milliárd eurós Solar Orbiter (röviden: SolO) projekt az Európai Űrügynökség (ESA) első vállalkozása arra, hogy közelről tanulmányozza a Nap működését.

Küldetése során először küldhet képeket és adatokat a Nap pólusairól, amelyek olyan rejtélyekre adhatnak választ, mint a napfoltok vagy a Földre is nagy hatást gyakorló napkitörések jelensége.

A Solar Orbiter a NASA napszondájával, a Parker Solar Probe-bal is együttműködik majd. A 2018-ban fellőtt Parker, amely minden korábbi űreszköznél közelebb fog jutni a Naphoz, már most óriási sikersztori. Az eszköz négyszer annyi adatot szolgáltat a kutatóknak, mint amennyit vártak tőle, és Nour Raouafi, a Johns Hopkins Egyetem napfizikusa szerint „a világűr olyan régióinak vágunk neki, ahol korábban még senki sem járt. Minden egyes megfigyelés egy potenciális felfedezés.”

Az United Launch Alliance rakétáján már ott a Solar Orbiter, a Cape Canaveral környéke pedig már megtelt a kilövést váró fotósokkalFotó: Paul Hennessy/NurPhoto

Mivel a Parker ahhoz túl közel merészkedik a Naphoz, hogy komoly mérőeszközökkel legyen felszerelve, a SolO szépen ki fogja egészíteni. Az európai szonda tíz tudományos eszköze közül négyet (a napszelet, a részecskéket és a mágneses mezőt vizsgálókat) csak az égitest viszonylagos közelében, a  tud majd felhasználni, hatot (köztük a szeizmikát és a napkorona viselkedését mérőket) azonban a távolból is a Napra tud irányítani.

Míg a Parker kevesebb mint 7 millió kilométerre közelíti meg a Napot, a SolO egy kicsit hátrébb marad, és a Merkúr pályájának közeléből, 42 millió kilométerről vizsgálja azt. Ezen a környéken nemcsak a közel 500 Celsius-fokos hőmérsékletet, de a Nap felől érkező nagy energiájú részecskéket is el kell viselnie az eszköznek. A sugárzás elleni védelemhez modern és ősi technikákat ötvöztek: a külső rész vékony titániumrétegét a Nap felőli oldalon elszenesedett állati csonttal vonták be, ami nemcsak a barlangrajzoknál jött jól, de a hősugárzás ellen is jól véd.

A SolO kilövését az ESA Web TV-n élőben is lehet követni, az élő közvetítés magyar idő szerint hétfőn 4 óra 30 perckor kezdődik.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: