Szakmaiatlan autoriter beavatkozás Maróth Miklós akadémiai kutatóközpontoknak küldött levele
2020. július 25-i (szombati) dátummal Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének elnöke levelet küldött a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly elcsatolt és az ELKH szervezetéhez tartozó kutatóközpontok és kutatóintézetek igazgatóihoz és főigazgatóihoz. Ebben azt kérte, hogy július 28-a, kedd 14 óráig a vezetésük alá tartozó kutatóközpont, illetve kutatóintézet a 2020. évre vonatkozó kutatási terveit soron kívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a részére.
A levél a terjedelemre vonatkozóan a következő utasítást tartalmazta: „rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket. Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet”.
A levél szerint „az így megküldött kutatási programokat összesített javaslatként kívánom az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete elé terjeszteni. Az Irányító Testület feladata lesz a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása”.
A nyári szabadságolások közepette, igen rövid határidővel elindított adatgyűjtés feltételezhető célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, „kiválóságon alapuló” pénzügyi támogatások odaítélése. Ugyanakkor szolgálhatja az egyéves intézetátalakítási moratórium leteltét követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozást is.
Kutatói szervezetek: Szégyenteljes helyzetbe hozzák a kutatóintézetek vezetőit
Az MTA tagjaiból létrejött Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Oktatói Hálózat közös, a Qubitnek is megküldött állásfoglalása szerint „a levél és az eljárás méltatlan a legnagyobb magyar kutatóhálózatot működtető szervezethez, annak vezetéséhez, az intézetek igazgatóihoz és munkatársaihoz. Az elmúlt években több olyan részletes (együttesen több száz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit. A levélben ismertetett terv, miszerint a jelen felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programok értékelésének, valamint a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza.
A volt MTA-intézetek, azaz az új ELKH-intézetek nemzetközi megbecsülése is súlyosan károsodik, ha szakmai értékelésük ilyen módon történik, hiszen az előírt terjedelemben és módon benyújtott anyagokra támaszkodva semmilyen megalapozott döntés nem hozható. Joggal merül fel a gyanú, hogy az adatszolgáltatás formális, és csak leplezi, hogy a döntések attól függetlenül, más szempontok alapján születnek”.
Az állásfoglalást jegyző szervezetek felszólítják az ELKH Irányító Testületének (IT) tagjait és az ELKH-intézetek vezetőit, hogy határolódjanak el ettől az abszurd, megalázó „értékelési” folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutató munka felmérését.
„Felhívjuk az MTA újonnan megválasztott vezetőit, elsősorban Freund Tamás elnök urat (korábban az ELKH IT tagját), hogy vesse latba az Akadémia tekintélyét, és tiltakozzék az ELKH intézeteknek a jelen felmérésre hivatkozó bármilyen finanszírozási vagy átalakítási terve ellen” – fogalmaz a közlemény.
A Qubit információi szerint az állásfoglalást az azt jegyző szervezetek az MTA új elnökének, Freund Tamásnak személyesen is eljuttatták.
ELKH: A körlevél csak a többletpénz elosztásáról szól
(Frissítés 14:37-kor.) Az ELKH a kutatói szervezetek állásfoglalására kora délután reagált. A Qubitnak eljuttatott közlemény szerint az ELKH Irányító Testülete az intézetek ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Az intézményektől pedig már korábbi egyeztetések során beérkeztek a részletes kutatási tervek.
A mostani Maróth-féle körlevél arról szól – írták –, hogy a kormány által a 2020. második félévére biztosított 11 milliárd forint többletforrás kutatási programokra fordítható részének mi legyen a sorsa, ezért kérték be be a 2020-as „átfogó témamegjelölések rövid összefoglalóit”.
Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai tématerületet határoztak meg az ELKH-nak: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás. Ezek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, és összhangban vannak az EU Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel.
A közlemény szerint a 2021-től beépülő 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, amelynek jelentős része, 9 milliárd forint, bérfejlesztésre jut, a bérnövelés differenciált elosztása pedig az intézményvezetők hatáskörébe tartozik. A fennmaradó forrásokat az ELKH a működésre fordítja, például a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire.
„Az új finanszírozási struktúra felváltja a korábbi fenntartó által az elmúlt mintegy 25 évben változatlanul alkalmazott statikus, bázisalapú forráselosztást, amely nem volt összefüggésben sem az intézmények létszámával, sem a teljesítményükkel, sem azzal, hogy mennyi pénzre volt szüksége egy-egy intézménynek egy évben ahhoz, hogy működni tudjon. Az új finanszírozási modellben átlátható, kiegyensúlyozott és kiszámítható lesz a kutatási hálózat finanszírozása. Az új modell támogatja a kiválóságot a kutatás terén, és ezáltal egyben növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is” – írta az ELKH.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: