A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
A Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Oktatói Hálózat közös állásfoglalása szerint méltatlan az a levél, amelyben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke három napos határidővel kérte be a kutatóhelyek „rövid, tömör” beszámolóit.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.
A hálózatkutató szerint a kormányfüggő, kétpólusú támogatási modell már most sem ideális, de arra végképp nem látni garanciát, hogy a Palkovics-tervvel meg tudnák őrizni a kutatási szabadságot.
Sem a tárgyalások, sem a tüntetések nem váltották be a Magyar Tudományos Akadémia reményeit: a kormány hajthatatlan a kutatóhálózat államosítása ügyében. Lovász László, az akadémia elnöke szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a helyzetről.
Az MTA vezetősége a múlt héten bejelentte: tudomásul veszi az innovációs miniszter ultimátumát. Fábri György tudományfilozófus szerint ez maga után vonhatja, hogy elengedik a bölcsészkutatók kezét. Prószéky Gábor nyelvészprofesszor szerint ugyanakkor a tudomásul vétel nem jelent elfogadást.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.