Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
„Tegnap kaptam az alábbi levelet a KASTÉLYBÓL, melyben tudatják velem, hogy engem – 1199 sorstársammal együtt –, mint bútordarabot augusztus 1-én áttolnak a szalonból az ebédlőbe” – írja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA doktora.
Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az ELTE Szenátusa ma összeül, de nem szavazhat a négy egykori akadémiai kutatóközpont átvételéről. A HUN-REN Irányító Testületének három tagja lemondott, a székházról már a kapucsengőt is leszerelték a tüntetők miatt. 1123 dolgozó, a kutatói infrastruktúra és az ingatlanvagyon a tét, miközben senki sem érti, miért történik ez az egész.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.
A bölcsészet-, társadalom-, nyelv- és közgazdaságtudományi központok is az ELTE fennhatósága alá kerülnének. Egyes kutatók szerint „ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába”.
Az érdekvédelmi szervezet több független forrásból arról értesült, hogy felsőbb utasításra a kutatóhálózat egységét megszüntetve egyes központokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek adnának át.
A HUN-REN átvilágításának eredményeit szándékosan félreérti és félremagyarázza a hálózat vezetése és a miniszter, javaslataik ezek alapján tévesek, állítja a dolgozókat tömörítő ADF.
Egy meglehetősen drága, a Magyar Kutatási Hálózat vezetői által szervezett nemzetközi workshop előtt tüntettek hazai kutatók a méltóbb bérekért és emberibb bánásmódért. Közben odabent a kutatóhelyeik átszervezését latolgatták.
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
A Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Oktatói Hálózat közös állásfoglalása szerint méltatlan az a levél, amelyben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke három napos határidővel kérte be a kutatóhelyek „rövid, tömör” beszámolóit.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.
A hálózatkutató szerint a kormányfüggő, kétpólusú támogatási modell már most sem ideális, de arra végképp nem látni garanciát, hogy a Palkovics-tervvel meg tudnák őrizni a kutatási szabadságot.