„Kevert nemű” mutáns méhet fedezett fel egy veterán méhész
Különös méhre figyelt fel egyik kaptárában júniusban Joseph Zgurzynski pennsylvaniai méhész. Miközben minden más egyednek a megszokott fekete szeme volt, ez a méh krémsárga szemekkel vétette észre magát, a szemek ráadásul nagyobbak is voltak a normálisnál. Szemei a herékére emlékeztettek, miközben teste többi része – a fullánk, a szárnyak, a potroh – a sima dolgozókéval azonos volt. A pittsburghi illetőségű, jelenleg hatmilliós méhrajjal gazdálkodó Zgurynski 1976 óta foglalkozik méhekkel, de ilyet még nem látott.
A különös méhet lefotózták, és a képeket elküldték egy mézelőméh-specialistának az Észak-Karolinai Állami Egyetemre. A szakember, David Tarpy megerősítette a méhész gyanúját: a ritka méhegyed olyan genetikai mutációval rendelkezik, amely egyfelől megváltoztatja az összetett szemek pigmentációját, és feltehetően vakká teszi a méhet, másfelől günandromorfiát vált ki, azaz előidézi, hogy az élőlény hím és nőstény jellegzetességeket is mutasson.
Még a sokszor tanulmányozott fajoknál is ritka jelenség a günandromorfia, bár az elmúlt néhány évben lepkéknél és madaraknál is találtak ilyen példányokat. A párját ritkító – feltehetően vak – méhről fotót is közzétettek a Tarpy vezette egyetemi méhészeti intézet Twitterén:
A méheknél az öröklődés nagyban különbözik az emberétől: míg az ember páros kromoszómáihoz mindkét szülő hozzájárul, ezzel lehetővé téve a sokféleséget, addig a here és a királynő párosodása után a megtermékenyített petékből kizárólag dolgozók – terméketlen nőstények – kelnek ki. A herék a megtermékenyítetlen petékből kelnek ki szűznemzéssel, fele annyi kromoszómájuk lesz, mint a dolgozóknak (32 helyett 16), és genetikailag lényegében azonosak a királynővel. Ennek eredményeként, bár apjuk nincs, nagyapjuk és unokáik igen – mondta Natalie Boyle, a Pennsylvaniai Állami Egyetem entomológusa. Továbbá ha valamilyen genetikai mutációjuk – például sárga szem – adódik, az feltétlenül kifejeződik.
A mutáns méh szokatlan nemi jellegét már nehezebb megmagyarázni. Ha kétoldali günandromorfiáról lenne szó – amikor az élőlényt mintha elvágták volna a közepénél, egyik fele nőstény, a másik pedig hím jellegzetességeket mutat –, akkor valószínűsíthető lenne, hogy a pete még megtermékenyítés előtt osztódott – mondta Tarpy.
A különös példány azonban a mozaikos günandromorfia jeleit mutatja, amikor az ivari jellegzetességet nem különülnek el olyan világosan – ez pedig arra utal, hogy a mutáció valamikor a méh későbbi fejlődési szakaszában ment végbe, és nem tudni, hogyan.
Zgurzynski a különleges példányt befőttes üvegben tárolta el, mint mondta, lehet, hogy ez kegyetlenségnek tűnik, de a vak méh valószínűleg amúgy is hamar elpusztult volna, vagy kiutálták volna a kaptárból. Erin Krichilsky entomológus, a Cornell Egyetem munkatársa örül, hogy elraktározták az egyedet. Szerinte a hasonló mutánsokat a tudomány hajlamos lebecsülni, pedig lehetséges, hogy a félig nőstény, félig hím jelleget mutató állatok valamilyen új magatartásforma evolúciós előfutárai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: