Akkor is segít a placebo, ha tudjuk, hogy az

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Első alkalommal mutatták ki, hogy a placebo akkor is csökkenti az érzelmi stressz agyi markereinek számát, ha az alanyok tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be – derítették ki a Michigani Állami Egyetem, Michigani Egyetem és a Dartmouth College kutatói. A Nature Communications című tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a placebók az érzelmi alapú agyi aktivitás csökkentésében. 

Az eredmények pedig azt mutatják, hogy nagyon. Még ha az emberek tisztában is vannak azzal, hogy az általuk alkalmazott gyógymód nem tartalmaz hatóanyagokat, ha hisznek abban, hogy jobban lehetnek az adott gyógyszertől, ez változásokat okozhat az agy érzelmi információkra vonatkozó reakciójában.

„Csak gondoljunk bele: mi van, ha valaki megnéz egy meggyőző videót a placebók hatásáról, majd bevesz naponta kétszer egy mellékhatások nélküli, cukormentes pirulát, és eredményként a stressz csökkenését észleli?” – mondta Darwin Guevarra, a Michigani Állami Egyetem posztdoktori kutatója és a tanulmány vezető szerzője. Szerinte az eredményeik ennek az eshetőségét növelik.

A kísérlet

A kísérletben két külön csoportnak mutattak az érzelmeikre ható fotókat, majd az egyik csoport tagjait arra kérték, hogy egy orrspray segítségével lélegezzenek be egy sótartalmú oldatot. Ezután elmondták nekik, hogy ez tulajdonképpen placebo, nem tartalmaz aktív hatóanyagokat, de ha hisznek abban, hogy segíthet a negatív érzéseik csökkentésében, akkor segíteni fog. A kontrollcsoport tagjait szintén megkérték, hogy lélegezzék be az oldatot, de nekik azt mondták, hogy az orrspray a kutatók által vizsgált fiziológiai értékeket a jó irányba mozdítja.

A kutatók azt találták, hogy a placebók csökkentették a résztvevők önbevalláson alapuló érzelmi stressz-szintjét. Műszeres vizsgálatok pedig azt is megmutatták, hogy az alanyok által is tudottan nem gyógyhatású szerek csökkentették az agyi elektromos aktivitást. Utóbbi azt tükrözi, hogy valaki mennyi stresszt él át egy-egy érzelmeire ható esemény hatására – és ez az, ami már a placebo adagolását követő néhány másodpercben csökkent.

Jason Moser, a tanulmány társszerzője úgy véli, az ilyen típusú placebókat át lehetne ültetni az orvosi gyakorlatba. Ahelyett, hogy gyógyszerek sorát írnák fel a betegeknek, placebót is kaphatnának azzal a magyarázattal, hogy ha hisznek benne, akkor segíthet rajtuk. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: