Megállíthatatlan a grönlandi gleccserek olvadása
Visszafordíthatatlannak látszik a grönlandi gleccserjég méretének s mennyiségének radikális csökkenése – állítja a Nature Communications Earth & Enviroment folyóiratban augusztus 13-án megjelent tanulmány.
Az Ohio-i Állami Egyetem klimatológusai négy évtized műholdas mérési eredményei és fényképfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy olyan mértékben összezsugorodtak a grönlandi gleccserek, hogy már akkor sem maradna egyensúlyban az olvadás és újrafagyás dinamikus folyamata, ha valamilyen oknál fogva a jelenlegi szinten megállna a globális felmelegedés. Ma már az óceánba áramló olvadékvíz mennyisége bőven meghaladja a felszíni lerakódásét.
A kutatók közel 200 gleccsert vizsgáltak a műholdas megfigyelési módszerekkel, havi adatsorokon. Kiderült, hogy az 1980-as és az 1990-es években még hozzávetőlegesen egálban volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék, vagyis a hó mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult. A kutatók szerint 2000 óta évente 450-500 milliárd tonna jeget vesztettek a grönlandi gleccserek.
Egy tavaly publikált kutatás szerint 2019-ben a rekordméretű grönlandi olvadás miatt 600 milliárd tonnányi jégbe fagyott víz duzzasztotta a világtengereket – volt olyan nap, amikor 12 milliárd tonna jég olvadt ki, aminek következtében a tengerszint 1,5 millimétert emelkedhetett. A mostani kutatás szerint az idén ez már elérheti a 2,2 millimétert – csak a grönlandi gleccserolvadék okán.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Háromszor annyira melegszik a Déli-sark, mint a bolygó többi része
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
A valaha mért legnagyobb mennyiségű jég olvadt ki tavaly a grönlandi jégpáncélból
1948 óta soha nem olvadt olyan gyorsan a jég, mint 2019-ben. Az összesen 600 milliárd tonnányi kiolvadt jég kutatók számítása szerint 1,5 milliméterrel növeli a tengerszintet.
A felmelegedés miatt már a Csomolungma is kizöldül
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
