Nagyot ment a hétvégén a Facebookon és a Twitteren is egy rövid videó, amely a leírás szerint azt ábrázolta, amint a bahreini király megérkezik Dubajba, mögötte pedig egy öles robot testőr lépked. Beépített fegyverrel és 360 fokban látó kamerákkal rendelkezik, a „technológia gyorsabban fejlődik, mint valaha a történelemben”, és mostantól politikusok is rendelhetnek ebből – olvasható még a tört angolságú kísérőszövegben.

Máshol azt is tudni vélték, hogy a robot testőr hat nyelven beszél, ki tudja menekíteni gazdáját a dühös tömegből, képes közelharcra, üldözésre és tűzharcra, elektromos sokkolóval is felszerelték. Sőt, ha valakinek eddig nem lett volna gyanús ez az egész, Rob Wellmann dél-afrikai magánszemély szerint „három rejtett géppuskával rendelkezik, amelyekhez elég lőszer van, hogy a robot akár 1050 emberrel felvegye a harcot, lézercélzós mesterlövész fegyverrel is felszerelték, továbbá gyógyszereket és ivóvizet is tart magánál.” Bár a robotnak sem a neve, sem a gyártója nincs feltüntetve – ezek ugyanis túl könnyen ellenőrizhető információk lennének –, hitelesnek tűnő részletekkel is megtoldották a mesét, ahogy egy magára valamit is adó álhírnél lennie kell: mégpedig azzal, hogy a robot 7,4 millió dollárba kerül.

Szerencsére azóta a frenetikus hír valóságtartalmának több híroldal utánajárt: a videón egy brit robotcég, a Cyberstein Titan nevű, részben mechanikus, kézzel irányított, nagy méretű robotruhája látható. A videón egy burnuszt, fején pedig kendőt viselő férfi előtt sétál. A BOOM nevű oldalnak feltűnt a videón a padlóra írt Etimad felirat, az Etimad+robot keresés pedig ki is adta a Gulf News hírét, miszerint a majdnem két és fél méter magas, üresen hatvan kilogrammos szerkezet egy köszöntő robotruha, amely Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában vendégszerepel. A robot nagy népszerűségnek örvend az Emírségek közösségi oldalain – írták.

A Titan első prototípusa egyébként 2004-ben mutatkozott be a Glastonbury fesztiválon, azóta plázákban, bar-micvókon, tévés adománygyűjtéseken vonultatják fel, tehát sokkal inkább szórakoztató, mint biztonsági célokat szolgál. A szerkezet felsőtestét a robotruhában álló operátor működteti a mellkason található kontrollpanel segítségével. Az előre beprogramozott mozdulatok és hangok automatikusan aktiválódnak bizonyos hatásokra és parancsokra. Az alsó testet pedig maga az operátor mozgatja, de a robotot egy asszisztens kívülről is irányíthatja, ha valami műszaki probléma merülne fel.

A Gulf News cikkéből az is kiderül, hogy a robot az Idex nevű Abu-Dzabi-i biztonságtechnikai kiállításon vendégszerepelt, azért is volt rajta katonai mellény, a Cyberstein közösségi oldalai pedig elárulják, hogy a felvétel 2019. február 18-án készült, illetve hogy „Titan és Dave remekül érezték magukat Abu-Dzabiban a hétvégén”. Még a Emírségek zászlajával díszített mellény is stimmel.

Álhír ellen van orvosság

Feltartóztathatatlannak tűnik az álhírek térnyerése, és a politikai-társadalmi következményeken túl előfordul, hogy a fake newsnak pénzben, emberéletben mérhető áldozatai is lesznek. Ahogy a fenti példa is mutatja, néhány egyszerű lépéssel megelőzhető, hogy az ember olyasmit adjon tovább a közösségi oldalakon, aminek nincs igazságtartalma, csak az érzelmek felkorbácsolására alkalmas:

• Ha túl szenzációs a hír, gyanakodni kell, és a Google segítségével ellenőrizni, hol máshol jelent már meg.
• Ha véletlenül hivatkoznak benne forrásra (nem szoktak), meg kell nézni az eredeti anyagot.
• Ha a tartalom önmagában nem gyanús, a leellenőrizhető részletek (ebben az esetben a gyártó és a robot nevének) hiánya árulkodó lehet.
• Máskor éppen egy-egy részlet (például mint a fenti példában, a padlón szereplő felirat) vezethet az igazság nyomára.
• Ha egyetlen hagyományos, ismertebb, tekintélyesebb híroldal sem adott róla hírt, esélyes, hogy álhírről van szó. A hagyományos híroldalak nagy létszámú szerkesztőségei mást sem csinálnak, mint hírekre és feldolgozható információkra vadásznak, és mivel ez a szakmájuk, az újságírást pedig rendszerint egy bizonyos szakterületen végzik, értenek hozzá, hogyan szűrjék ki a kamuhíreket a valódiak közül. Az ilyen oldalak megítélésének ráadásul nagyon árt, ha felülnek egy hazugságnak, ezért nekik is érdekük, hogy kikerüljék ezeket a csapdákat, míg a Justice News és az ahhoz hasonló álhírgyárak legfeljebb azt kockáztatják, hogy felfüggesztik a Facebookon az oldalukat.

Vagy ha más nem, legalább gyanakodjunk, hogy a halálosztó testőrrobotokat nem ruházzák fel látványos sírásfunkcióval:

A Facebookon és a Twitteren egyébként a mai napig elérhetők a kamuszöveggel ellátott videók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: