Mongóliában eddig egy halálesetet sem okozott a COVID-19, az ország járványguruja elmondta, miért
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint Mongóliában augusztus 17-ig összesen 298 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, pontosan 0 haláleset mellett. Ez nemcsak azért meglepő, mert a belső-ázsiai országban 3,2 millióan élnek, míg például a 6 millió körüli lakossal rendelkező Kirgizisztánban 42 146 fertőzés és 1498 haláleset a mérleg, hanem azért is, mert Mongóliának van a leghosszabb szárazföldi határszakasza Kínával, ahonnan világ körüli útjára indult a SARS-CoV-2.
Az ország vezetése azonban gyors és hatékony központi választ adott a járványra, köszönhetően a hadsereg egykori ezredeséből lett fő járványügyi szakértőnek, akit az MIT Technology Review faggatott ki Mongólia járványstratégiájáról.
„Először az újév környékén hallottuk, hogy újfajta vírus terjed Kínában, január 10-én pedig már ki is adtuk az első figyelmeztetést, és maszk viselésére szólítottuk fel Mongólia lakosait” – mondta a lapnak Davaadorj Rendoo, az ulánbátori Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa. Mongólia és Kína határa 4600 kilométeren át húzódik, és a két ország között sokan közlekednek tanulmányi célból vagy üzleti ügyben.
Rendoo elmondta, hogy az ország egészségügyi rendszere nincs túl jó állapotban, kevés a lélegeztetőgép is, ezért különösen tartottak a járvány berobbanásától. „Féltünk tőle, hogy ha a közösségben elkezdődik a fertőzés, hamar katasztrófa lesz a vége. Ezért mindenkinek azon járt az esze, hogy felkészüljünk erre az eseményre”. A védekezést segítette az is, hogy az ország nagy területénél fogva alacsony a népsűrűség, így a távolságtartást nem kellett nagyon szájba rágni.
Mongol fake news: a nomád életmóddal megelőzhető a fertőzés
Az országra jellemző száraz, hideg időjárás miatt november és február között általában igen kemény influenza terjed Mongóliában, ami szintén segítette a járványügyi intézkedések betartását, hiszen a lakosok hozzászoktak a higiénés ajánlásokhoz, az alapos kézmosáshoz.
A tesztelést is elkezdték januárban, először a tüdőbetegek szűrésével, majd a WHO által biztosított gyorstesztek alkalmazásával, de sokáig nem találtak fertőzöttet az országban. Februárban központilag szervezték meg a külföldön tartózkodó mongol állampolgárok hazareptetését, és alapos tesztelését.
Március 9-ig kellett várni az első mongóliai fertőzés feljegyzésére, amikor egy Dornogoviban dolgozó francia állampolgárról állapították meg, hogy koronavírusos. Innentől kezdve az egészségügyi minisztérium naponta összeült, hogy megállapítsák az esetleges gócpontokat, és tájékoztassák a lakosságot a fontos hírekről, a polgárok pedig különösebb ellenállás nélkül betartották a korlátozásokat. A francia állampolgárnál bevetették a szexuális úton terjedő betegségek esetében már bejáratott kontaktkutatási rendszert, majd 120 olyan főt azonosítottak és vizsgáltak át alaposan, akivel a kérdéses időszakban érintkezhetett.
A közösségi médiában terjedő álhírek ellensúlyozására egy COVID-hívószámot is létrehoztak, amelyet a nap 24 órájában hívhatnak a lakosok a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel. A szakértő egy jellemző álhírt is megemlített: „Az kezdett terjedni, hogy mivel a mongolok nagyon egészséges étkeznek, és tradicionális, nomád életmódot folytatnak, nem kaphatjuk el a vírust, a »természetes immunitás« miatt.”
Igaz, ma már a pásztorok és a nomádok többségének is van műholdas tévéje, így időben értesülhetnek a fontos fejleményekről a közmédiából, amelynek első számú célja a lakosság széles körű, hiteles tájékoztatása.
Itt a nyár, mindenki lovagol, de a figyelem nem lankadhat
Az már csak egy várható mellékhatása a járványügyi korlátozásoknak, hogy a koronavírusos esetek hiánya mellett csökkent a szezonális influenza mértéke és a tüdőgyulladások száma is.
A veszélyhelyzetet nyár végéig mindenképpen fenntartja a mongol vezetés, és bár a tervek szerint szeptemberben már kinyitnak az iskolák, arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy folyamatosan figyeljék a híreket, mert az intézkedések nyári lazulása miatt a vírus akármikor újra felbukkanhat, és terjedni kezdhet közösségben. Ahogy Rendoo mondta:
„Nyár van, egyre jobb az idő, az emberek piknikezni és lovagolni mennek. Sok lázmérő állomást létesítettünk az ország legnépszerűbb pihenőhelyein, míg a közösségi terekben, legfőképp a plázákban és a gyógyszertárakban továbbra is kötelező a maszkviselés. De közben azt is elismerjük, hogy a vidéki területeken nem lehetséges a mindennapos maszkviselés.”
