Legutóbb a Nemzetközi Űrállomásról írtunk mint a koronavírus-járványtól mentes területről, de a körülbelül 405 kilométer magasan keringő ISS-nél egy sokkal távolabbi hely is létezik, ahol emberek meg-megfordulnak, de a járvány még nem ütötte fel a fejét: az Antarktisz, ahol a Washington Post cikke szerint nagyjából 4000 ember járt a járvány kitörése óta.

Alberto Della Roverét, a 35. olasz Antarktisz-expedíció vezetőjét WhatsAppon keresztül biztatták arra Olaszországban maradt kollégái, hogy maradjon a jeges kontinensen, mert ott nagyobb biztonságban van. „Ebben a pillanatban az Antarktisz a legbiztonságosabb hely a világon. Nincs érintkezés a külvilággal, és messze vagyunk bármilyen településtől” – mondta.

A közösségi médiában is ezt az üzenetet közvetítették a helyszínen tartózkodók. Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomásról egy vécépapírral teli dobozokról készült képet posztoltak, „ne aggódjatok értünk!” felirattal; a McMurdo kutatóállomás egyik dolgozója pedig arról számolt be, hogy 2020-ban valószínűleg az egész Földön az Antarktisz tartotta a legnagyobb bulikat Szent Patrik napján.

Összesen 28 országnak van kutatóállomása a földrészen, közülük az amerikai McMurdo állomás a legnagyobb, amely ezernél is több főt képes ellátni. A kontinens lakossága az antarktiszi nyár idején, vagyis október és február között a legnagyobb, a nemrég kezdődött, sötét és még fagyosabb téli időszakban az állomások csak a minimálisan szükséges személyzettel működnek tovább. Ilyenkor a beutazás is veszélyes, ezért gyakorlatilag február óta alig érkeztek az Antarktiszra, tehát a vírus megjelenésének is csökkent az esélye.

A nagyobb állomásokon legalább egy orvos télre is marad, de a Post által megkérdezett doktorok szerint egyelőre minden a szokásos mederben halad, egyedül a kézfertőtlenítők használata ugrott meg. Tim Heitland, a németek kutatóállomásának orvosa azt is elmondta, hogy eddig a szezon legnagyobb vészhelyzete az volt, amikor ő maga ráharapott egy fagyott gumicukorra, és letört egy darab a fogából.

Bár a kockázat alacsonynak tűnik, az első fertőzést mindenáron szeretnék elkerülni a kutatóállomásokon, hiszen ha egyszer megjelenik a koronavírus, akkor a viszonylag kis méretű és összezárt közösségen gyorsan végigszaladhat a járvány. „1988 óta foglalkozom antarktiszi ügyekkel, de a személyes emlékeim szerint még sosem kellett ehhez fogható globális kihívással szembenéznünk” – mondta a lapnak Michelle Rogan-Finnemore, a nemzeti antarktiszi programok vezetői tanácsának (COMNAP) ügyvezető titkára.

A COMNAP azt javasolta a kormányoknak, hogy biztosítsák a kutatóállomások megfelelő oxigéntartalékait, több ország pedig jelezte, hogy lélegeztetőgépekkel is rendelkeznek a bázisokon. Bár az elmúlt hónapban már jóval többen hagyták el az Antarktiszt, mint ahányan a kontinensre érkeztek, azt a néhány beutazót szigorú intézkedéseknek vetik alá: az előzetes elkülönítés mellett mindenkit kivizsgálnak a koronavírusos tünetek alapján, igaz, COVID–19-teszteket nem végeznek rajtuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: