Az élővilág brutális zsugorodásáról számol be a WWF
A természetvédelmi világalap, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése a Föld aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés 2020-as kiadásában világosan látható: a természet felbolydult.
„Rendszerszintű változásra van szükség az élelmiszer-termelésben, az energia előállításában, tengereink kezelésében és a nyersanyagok felhasználásában. De mindezek felett leginkább a hozzáállásunkon kell változtatni: ahelyett, hogy a természetre úgy tekintünk, hogy jó, ha van, de el kell fogadnunk végre, hogy a legnagyobb és egyetlen szövetségesünk az egyensúly helyreállításában" – kommentálta a jelentést a BBC-nek David Attenborough televíziós természettudós, a WWF nagykövete.
Mint kifejtette, a természettől való elidegenedésünk egyik komoly megnyilvánulása az egész világot érintő koronavírus-járvány, ami egyértelműen rámutat az emberek és a bolygó egészsége közötti összefüggésekre és arra, hogy nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk.
Kritikus állapot
Az idei Élő Bolygó Jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68 százalékkal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90 százaléka eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84 százalékkal lett kisebb.
„A mi évszázadunkban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfaj-kihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese. A bolygó élővilága kritikus állapotban van, és meg kell végre értenünk, a mi túlélésünk is ettől függ: gazdaságunk és egészségünk a természetre épül, és csak akkor leszünk képesek megóvni a biológiai sokféleséget és gazdasági egyensúlyt, ha ezt a tényt elfogadjuk” – véli Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A bolygó hangja
A 2020-as jelentés A bolygó hangja című mellékletében (Voices for a Living Planet) a világ minden részéről fiatal és tapasztaltabb filozófusok, véleményvezérek, gyakorlati szakemberek osztják meg, ők milyennek képzelik el az egészséges bolygót.
A jelentés magyar kiadásának mellékletében hazai szerzők is kifejtették gondolataikat: Nagy Réka szerkesztő-újságíró, az Ökoanyu blog szerzője, Varga Korinna, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója, Pribéli Levente, a Fridays For Future mozgalom hazai aktivistája és Prof. Dr. Tóth Gergely közgazdász, a Követ Egyesület egyik alapítója és jelenlegi főtitkára írták le, ők miben látják a megoldás kulcsát.
Pribéli Levente, a Fridays For Future aktivistája többek között a lokális cselekvés fontosságát hangsúlyozza: „Amikor globális mutatókat nézegetünk, és a Földi élet sokféleségének csökkenéséről, összeomlásáról gondolkodunk, természetes, hogy lebénulunk a cselekvésben. Ha minden döntésünk globális hatását nézegetjük egyesével, egyértelmű, hogy kevésnek fogjuk érezni magunkat ahhoz, hogy ezen változtassunk. Ott viszont, ahol élünk, hatalmas hatásunk lehet. Ahhoz tudunk igazán kapcsolódni, arra tudunk igazán hatni, amit ismerünk, ami a közelünkben van”.
A WWF Magyarország a zöld helyreállítás reményében szeptember 10-én hirdette meg az alábbi infografikában összefoglalt 7 pontos – Tegyünk együtt fogadalmat című – vállalását.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: