Éghajlatot vált az Északi-sark
A 21. század végére 3-10 hónapon át is jégmentessé válhat az északi sarkvidék, a havazások helyett gyakoriak lesznek az esőzések, az időjárási szélsőségek gyakorisága pedig extrém mértékűvé válik – állítja két amerikai klimatológusa a Nature Climate Change folyóiratban hétfőn, szeptember 14-én megjelent tanulmányában.
Laura Landrum és Marika M. Holland, az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának (NCAR) kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találta, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
A kutatók szerint az Északi-sark éghajlatának változása olyan mélyreható, hogy a tengeri jég kiterjedésének átlagos mértéke szeptemberben, amikor eléri éves minimumát, mostanra 31 százalékkal esett vissza a műholdas megfigyelések első évtizede (1979-88) óta.
Landrum és Holland a globális klímamodelleket használva jutott arra a következtetésre, hogy az Észak-sarkkörtől északra fekvő területek éghajlata mára alapvetően megváltozott. Az őszi és a téli hónapok légköri hőmérsékletének, a tengeri jég méretváltozásainak és a csapadék eloszlásának, illetve jellegének változásait vizsgáló kutatók szerint radikális folyamatról van szó. Úgy vélik, a csapadék szezonális ciklusa a század közepére drámain átalakul. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is magas szinten marad, akkor a legtöbb kontinentális régióban 20-60 nappal több lesz az eső a század közepére, a század végére ez a szám elérheti a 60-90 napot. Néhány sarkvidéki régióban pedig az év bármely hónapjában eshet – nem a hó, hanem az eső.
A szárazföldi és tengeri jégtakaró radikális csökkenésével beinduló felmelegedési spirál pedig tovább gerjeszti a felmelegedési folyamatot.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: