Korán jött a felmelegedés az Északi-sarkvidéken, Szibériában 30 fokot mértek

Áprilisban megdőlt a melegrekord az északi félgömb magasabb szélességein, vagyis a Szibériát, a Jeges-tenger vidékét és Grönland egy részét érintő területen: 9 Celsius-fokkal rúgott a korábbi évek átlaga fölé. Májusban aztán szokatlan mértékű felmelegedés indult a térségben, és a meteorológusok szerint a következő napokban helyenként akár 15-20 fokkal magasabb hőmérséklet várható az elmúlt ötven év átlagához képest.

A mérések kezdete óta nem jegyeztek fel ilyen korai felmelegedést és jégolvadást a térségben – a kutatók szerint a szokásosnál két héttel előrébb jár az olvadási folyamat. Szibériában ráadásul a száraz, enyhe idő miatt bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet, az átlagosnál nagyobb területen.

Olvad a Léna folyó jege, ami áradással fenyegeti a jakutföldi településeketFotó: Andrey Sorokin/Sputnik via AFP

A korai jégolvadás öngerjesztő folyamatként működik a felmelegedést tekintve, ahogy az Időkép írja:

„Az olvadt, piszkosabb, sötétebb felszínű területek több fényt képesek elnyelni, ezáltal több hőt is vesznek fel, mely a további olvadást segít elő. Az olvadó tengeri jég az óceáni vizeket is sötétíti, amely szintén több hőt képes elnyelni, a szibériai tüzek pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mellyel tovább fokozzák az olvadást.”

A folyamat természetesen a tengerszintekre is hatással van. A Szibériát határoló tengerek közül a régió északnyugati partját mosó Kara-tenger szenvedte el a legnagyobb veszteséget a tengeri jég mennyiségét tekintve. Bár az 1980-as években még júliusban kezdett olvadni a Kara-tenger jege, majd egészen az elmúlt évekig júniusban indult a felmelegedés, 2020-ban először már május közepén csökkenni kezdett a jégmennyiség – ahogy ez az alábbi ábrán is látszik.

A klímaváltozásból fakadó melegrekordok már sehol sem jelentenek újdonságot, az Arktiszon is elképesztő időjárási jelenségeket figyeltek meg az elmúlt néhány évben: Svédország sarkvidéki területein tavaly 31 fokot mértek, de júliusban a világ legészakibb lakott településén, a kanadai Alertben is 21 Celsius-fokot jegyeztek fel, az átlagos 6 fokhoz képest.

A tágabb értelemben vett sarkvidéki területekről is egyre vészjóslóbb hírek érkeznek: az Antarktiszon idén először mértek 20 Celsius-foknál többet, Grönlandról pedig úgy tartják, hogy már késő lehet bármit is tenni a jégtakaró-olvadás mértékének visszafordítása érdekében.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: