Gyorsulva destabilizálódó klímára figyelmeztet a 2026-os éghajlatváltozási jelentés
A globális helyzetértékelés szerint az elkövetkező évek rendszerszintű intézkedésein múlik, hogy a jövő generációi milyen világot örökölnek.
A globális helyzetértékelés szerint az elkövetkező évek rendszerszintű intézkedésein múlik, hogy a jövő generációi milyen világot örökölnek.
Christopher Schrader német tudományos újságíró Hogyan beszéljünk a klímaváltozásról? címen elérhető online kézikönyve kiutat kíván mutatni a cselekvést akadályozó kommunikációs patthelyzetből.
A Meteorológiai Világszervezet szeptember 17-én publikálta a globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentését.
A hőmérséklet emelkedése negatív irányba befolyásolja szaporodásban és a túlélésben egyaránt kulcsfontosságú tulajdonságot.
Ausztrál evolúciós ökológusok a kontinens 95 vadméhfajának hőtűrését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk esélyeit vizsgálták.
A friss elemzés szerint 2030-ra a globális felmelegedés átlépheti a 1,5 Celsius-fokos klímavédelmi határküszöböt, miközben a tengerszint is rohamosan emelkedik.
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
Az elmúlt 24 év megfigyelés adatai azt mutatják, hogy az északi félteke ma már több napfényt nyel el, mint a déli.
A klímaváltozásnak betudható változás miatt nemcsak kevesebbet szánkózunk, de a természet rendje is felborul: eltolódnak a párzási és költési időszakok, szétcsúszik a tápláléklánc.
Kutatók 332 óriás kanyont térképeztek fel az Antarktisz jege alatt. Sokkal jelentősebb szerepük van a globális klíma folyamataiban, mint eddig gondoltuk.
A Los Padres Nemzeti Erdőben keletkezett tűz nagy sebességgel terjed Los Angeles irányába.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
A következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát, állítja gyorselemzésében Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.
A Science folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői szerint az eddigiek alapján nagyjából 10 ezer év múlva kezdődő következő glaciális jókora késésbe került az antropogén felmelegedés miatt.
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.