Európában az idei volt a valaha mért legforróbb nyár
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint 2022-ben a kontinens átlaghőmérséklete az utóbbi három hónapban 0,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.
globális klímaváltozás
2100-ra 2 és 3 Celsius-fok közé eshet a hőmérséklet-emelkedés mértéke a Földön
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
Esélyes, hogy a következő öt év valamelyikében eléri a másfél fokos emelkedést a globális éves átlaghőmérséklet
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.
Sokkal gyorsabban emelkedik a tengerszint a Földön, mint eddig hitték
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
A klímakrízis akár már néhány éven belül kezelhetetlenül súlyossá válhat
Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora szerint a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében összességében nem is látható, ezért itt az ideje, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapelveit tettek kövessék.
2021-ben hűvösebb lesz, de még így is az eddigi legmelegebb év elé nézünk
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Aggódnak a műholdas megfigyelések kimaradása miatt az Északi-sark kutatói
A méréseket jelenleg végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár, a következő megfigyelő műhold indítását pedig csak 2027-ben tervezik.
A klímaváltozás a síturizmust is lenullázhatja
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Egyre durvább és délebbre hatoló hidegbetörések várhatók az amúgy enyhe teleken
Magyar kutatók a klímaváltozás sarki légköri folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáló szimulációi megmagyarázzák azt is, hogy az északi mérsékelt égövben miért is voltak az utóbbi évek telei olyanok, amilyenek.
Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár az északi féltekén
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
Éghajlatot vált az Északi-sark
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
Tökéletesen elolvadt két sokat vizsgált sarkvidéki jégsapka Kanadában
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a jégsapkák a globális felmelegedés miatt tűntek el.
Egyre gyakoribbak lesznek a villámárvízek Magyarországon, de lehet védekezni ellenük
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.
Folyamatosan gyorsulnak az óceáni áramlatok a klímaváltozás miatt
A Föld klímáját jelentősen befolyásoló tengeri, illetve óceáni áramlatok sebessége 1990 óta évtizedenként 5 százalékkal növekedett. A Science Advance-ben megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedéssel sebesebbé váló szelek hajtják őket.
Három nyugat-európai országban is megdőlt az abszolút melegrekord szerdán
Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország több városában a héten 40 Celsius-fok körüli meleget mértek. Ez már a második tartós hőhullám a kontinensen.
A szúnyoginvázió és a madármalária kutatása megmutatja, hogy mivel jár a klímaváltozás
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
Jegesmedvék szálltak meg egy orosz szigetcsoportot, szükségállapotot hirdettek
Jegesmedvék zaklatják a jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoporton lakó embereket. Az Oroszországhoz tartozó arhangelszki régióban szükségállapotot rendeltek el, mert a ragadozók az épületekbe is be-betörnek.
Ha nem változik a klímapolitika, az évszázad végére tömegesen indulnak a bevándorlók Európa felé
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.