Kiszorítja a talajból az életet a trágyának használt szennyezett gabona

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A mikotoxinokkal szennyezett kukorica hatására jelentősen csökken a humuszképzést és a növények növekedését elősegítő ugróvillások szaporulata, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve –  írta keddi közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszéke, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszéke közös kutatásában azt vizsgálta meg, milyen hatást gyakorolnak a talajéletre a mikroszkopikus gombák toxinjai. Tanulmányuk a European Journal of Soil Biology folyóiratban jelent meg szeptemberben.

A mikroszkopikus gombák, amelyek gyakran láthatatlanul vagy alig észrevehetően fertőzik meg a különféle terményeket, környezeti stressz hatására – például túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék stb. – méreganyagokat termelhetnek. Ezek a toxinok veszélyesek az emberekre és az állatokra, ezért ha kimutatják a jelenlétüket egy gabonaszállítmányban, akkor azt emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják. Ilyenkor a hasznosítás egyik módszere, hogy a szennyezett gabonát tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként vagy eredeti állapotában, növényi trágyaként használják fel.

A kutatók azt vizsgálták meg, hogy a szennyezett kukorica trágyaként használva az milyen hatással van a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásoknak nevezett, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lényekre. Nekik ugyanis fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) a terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül a humuszképzésben és az elhalt növényi anyagok elbontásában jeleskednek. 

Először különböző mennyiségekben aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek mesterséges talajba, majd laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida faj szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen – kevesebb mint a felére – csökkent a tiszta talajhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett fiatal egyedet találni. 

A kutatók szerint meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el az aflatoxin tartalmú talajt, sőt igyekeztek ott maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a méreg hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba toxinmentes állapotában alapvetően jó minőségű táplálék az ugróvillásoknak, a vizsgált esetben azonban – a magas toxintartalom miatt – csapdának bizonyult a számukra.

Ezért a kutatók azt javasolják, hogy aflatoxinnal szennyezett gabonát senki ne használjon trágyaként a mezőgazdaságban, mert ez hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet, hanem biogázforrásként alkalmazzák inkább a mikotoxinokkal szennyezett kukoricát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: