Aszálytűrőbb fajták nemesítésével, precíziós gazdálkodással és felelősebb vízhasználattal fenntarthatóvá lehet tenni a mezőgazdaságot – a technológia készen áll, és már támogatást is lehet kérni rá.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének kutatója szerint a magyar mezőgazdaság ma két nagy kihívással néz szembe: a klímaváltozással és a kelet-európai gabonainvázióval. Miközben ezekhez alkalmazkodni kellene, épp ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
Oroszország a világ első számú búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. A háború következményei így egy sor olyan országot érintenek, amelyek élelmezését eddig az onnan származó gabona biztosította. Magyarország ugyan megtermeli magának a kenyérnek valót, de a szomszédban zajló események a hazai élelmiszerpiacot is negatívan befolyásolják.
A megnövelt etanolkoncentrációjú E10-es lesz az alapértelmezett benzin az országban. A kevésbé környezetszennyező E10 a környezetre jó hatással lesz, de a 2004 előtt gyártott motorokra már kevésbé.
Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
A mikroszkopikus gombák toxinjainak hatására eltűnnek a talajból a humuszképződést és a növények növekedését elősegítő ugróvillások, vagyis a pár milliméteres, ősi, rovarszerű lények – derült ki egy magyar kutatásból.
Az amerikai kukoricaövben saját klímát alakított ki az ott állandósult nagyüzemi növénytermesztés. A jelenség nyaranta még elviselhetetlenebbé teszi a városok időjárását.