Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
A fokozódó szárazság miatt a szél könnyebben hordja el a talaj felső rétegeit, mint korábban. A sivatagi homokviharokhoz hasonló szélsőségekhez vezető erózió mértéke azonban megfelelő gazdálkodási eljárásokkal jelentősen csökkenthető.
A magyarországi termőterületek kétharmadát veszélyezteti valamilyen talajpusztulási folyamat, amit az általánosan használt módszerek tovább fokoznak. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai videón mutatják be a piacképes, de talajbarát alternatívákat.
Az ELTE Természettudományi Karának Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoportja szerint a magyar földeket sem kíméli a súlyos nedvességvesztés, ugyanakkor léteznek olyan megoldások, amelyekkel megállítható és akár vissza is fordítható a katasztrófa felé vezető folyamat.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Erdőirtás, erózió, elsavanyodás, szikesedés, betonozás, égetés – az USA agrárminisztériuma kitűnő sorozatban mutatja be, milyen megpróbáltatások érik manapság a talajt, és néhány éve egy nagyszerű magyar dokumentumfilm és készült a témában.
Egy friss kutatás szerint az egyre nehezebb mezőgazdasági gépek tömege egyre mélyebben tömöríti a talajokat, a megváltozó hidrológiai és talajélettani folyamatok pedig akár ötödével is csökkenthetik az elérhető terméshozamokat. De a degradációnak még ennél is súlyosabb következményei lehetnek.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
A határértéken felüli környezetszennyezésre azután derült fény, hogy az önkormányzat munkatársai felfedeztek két megfigyelő kutat a gyártelep területén.
Az élelmezésügyi és mezőgazdasági világszervezet, a FAO által felkért több mint 300 kutató jelentése szerint a talajok rendkívül gazdag, és a felszín feletti folyamatokat alapvetően befolyásoló élővilága a korábbi elképzelésekkel szemben korántsem sérthetetlen.
A mikroszkopikus gombák toxinjainak hatására eltűnnek a talajból a humuszképződést és a növények növekedését elősegítő ugróvillások, vagyis a pár milliméteres, ősi, rovarszerű lények – derült ki egy magyar kutatásból.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.