Az USA végleg kilépett a párizsi klímaegyezményből
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2017 júniusában jelentette be, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, de az ENSZ előírásainak értelmében a kilépés csak ma, az amerikai elnökválasztás másnapján lép hatályba. Ha szeretné, az Egyesült Államok a jövőben újra csatlakozhat a megállapodáshoz.
A párizsi klímaegyezményt 2015-ben szövegezték meg. Az egyezményt ratifikáló államok összehangoltan akartak fellépni az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben, és megoldási javaslatokat tettek. Az egyik fő célkitűzés az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés ne legyen 2 Celsius-foknál több, mint az iparosodás előtti korokban. A 2 Celsius-fok a jéghegy csúcsa volt; az elhivatottabbak szerint a felmelegedés felső határát inkább másfél Celsius-fokban kellett volna megszabni.
A kilépés késleltetése annak a bonyolult szabályrendszernek köszönhető, amit direkt azért építettek be a megállapodásba, hogy felkészüljenek az Egyesült Államok esetleges kilépésére. A klímaváltozás elleni globális erőfeszítések korábban rendszeresen az Egyesült Államok ellenállásán buktak el. A Clinton-kormányzat a kiotói jegyzőkönyv 1997-es aláírásához szükséges szenátusi támogatást sem tudta biztosítani. A párizsi klímatárgyalásokat vezető Barack Obama elnököt a tanácsadói arra figyelmeztették, hogy a felek biztosítani akarják, hogy az USA ne hátrálhasson ki könnyen a megállapodásból.
A megállapodást 2015 decemberében a szén-dioxid kibocsátás 55 százalékáért felelős 55 ország is aláírta. A megállapodást ratifikáló országok csak akkor léphetnek ki az egyezményből, ha a kilépés megerősítése után lejár a három éves türelmi idő, és a tagállamnak 12 hónapos felmondási időt kell teljesítenie az ENSZ-ben. Bár Trump már 2017 júniusában bejelentette a kilépést, a hivatalos jóváhagyásra tavaly novemberig kellett várni. Mostanra a türelmi idő is lejárt, így az Egyesült Államok hivatalosan is kivonta magát a párizsi klímaegyezményből.
Ha szeretnék, újra csatlakozhatnak
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb és leghatalmasabb gazdasága; az üvegházhatású gázok nagyjából 15 százalékát ők bocsátják a légkörbe. Ha ők az egyetlenek, akik kivonják magukat a megállapodásból, az az ország megbízhatóságát kérdőjelezi meg.
„A formális kilépés nyilvánvalóan árt az Egyesült Államok hírnevének. Ez volt a második alkalom, hogy az Egyesült Államok volt a fő hajtóerő egy új klímamegállapodás mögött, de a kiotói jegyzőkönyvet sohasem ratifikáltuk, a párizsi klímaegyezményből pedig kiléptünk. Úgy gondolom, hogy ez nyilvánvaló probléma.”
– mondta Andrew Light, az Obama-kormány klímaváltozásért felelős tisztviselője a BBC-nek.
A döntés csalódást okozott sok amerikainak, akik úgy gondolták, hogy az éghajlatváltozás a legnagyobb globális kihívás, és az Egyesült Államoknak a klímaváltozás elleni harc élére kell állnia.
„A párizsi klímaegyezmény elhagyása akkor is rossz volt, és most is az. Egyszerűen fogalmazva: az Egyesült Államoknak ki kéne tartania az egyezményt aláíró 189 ország mellett, és nem kéne külön utakon járnia.”
– mondta Helen Mountford, a World Resources Institute munkatársa a BBC-nek.
Ha szeretne, az Egyesült Államok később is csatlakozhat a megállapodáshoz; Joseph Biden, a demokrata párti elnökjelölt is a visszalépéssel kampányolt. A szabályok értelmében csak az egy hónapos felmondási időt kell kitölteniük, és helyre is állíthatják a státuszukat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: