Pillanatokon belül átformálja az európai autóipart, ha komolyan veszik a párizsi klímaegyezményt

2030-ig be kell szüntetni a benzines és dízeles új autók eladását Európában, ha a kontinens tartani akarja magát a párizsi egyezményben rögzített vállaláshoz: konkrétan ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.

A Német Űrközpont (DLR) friss elemzése szerint a feltöltős hibrid autóknak is el kell tűnniük 2035-ig, ha komolyan veszik a 2015-ös egyezményben tett vállalást.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezményben valójában arról rendelkeztek, hogy a felmelegedést 2 fok alatt tartják, de törekednek arra, hogy csak 1,5 fok legyen. A vállalás teljesítését a legnagyobb mértékben az veszélyezteti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 17 százalékáért felelős USA-t Donald Trump elnök ki akarja léptetni a megállapodásból.

Ha így megy tovább, nemsokára elfogy a kvóta

A német szakmai szervezet azonban most Európára koncentrált, és megállapította, hogy az elmúlt évtizedben alig változott a közlekedésből fakadó kibocsátás mértéke. A szektor 5-10 éven belül kimeríti szén-dioxid-kibocsátási kvótáját, hacsak nem történik radikális változás. Horst Friedrich professzor, a DLR igazgatója szerint az autók CO2-kibocsátásának minél hamarabb el kell kezdenie csökkenni, ennek érdekében létfontosságú, hogy kisebb kibocsátású járművek árasszák el a piacot. „Meg kell újítani a flottát, minél előbb, annál jobb.”

A tanulmány szerint még határozott intézkedésekkel is csak 66 százalék az esély, hogy teljesüljön a 1,5 Celsius-fokos cél. Határozott intézkedésen azt értik, hogy az idei 15 millióról 2022-re 5 millióra csökkennek az eladások. Eszerint a forgatókönyv szerint az utolsó belső égésű motorral járó autót 2028-ban adnák el, és a 2040-es évek közepén végképp kitiltanák az utakról a dízellel és benzinnel működő kocsikat.

A jelentés hangsúlyozza az is, hogy a közlekedők preferenciáit a gyaloglás, a biciklizés és a tömegközlekedés felé kell tolni.

Nyári dugó a hamburgi A7-esenFotó: AXEL HEIMKEN/dpa Picture-Alliance/AFP

Ha csak a 2 Celsius-fokos vállalást kellene tartani, sokkal egyszerűbb lenne – mondta Friedrich –, hiszen így kevésbé szigorú kibocsátási kvóták mellett több idő jutna a szükséges intézkedések fokozatos bevezetésére. A pofesszor becslése szerint a 2 fokos vállalás további 10 év rákészülési időt jelentene a nagy átalakulásokra.

Fél Celsius fok 10 centiméteres extra tengerszint-emelkedést jelent

Csakhogy a 2 Celsius-fokos felmelegedés 10 millióval több embert tenne ki az áradások és az egyre vadabb viharok veszélyeinek (nem beszélve a terményben esett károk tömeghatásairól), mint ha a 1,5 fokos vállaláshoz tartanánk magunkat – legalábbis az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete szerint. A fél fokos különbség miatt a tengerszint világszerte 10 centiméterrel többet emelkedne, a hőhullámok hosszabbak lennének, a szélsőséges időjárási események erősödnének. A termés- és a vízhozam csökkenne, akárcsak a gazdasági növekedés.

Az Európai Bizottság 2030-ig a gépjárművek kibocsátásának 30 százalékos csökkentését tűzte ki, bár több EP-képviselő 45 százalékig növelné ezt a célt. Az Egyesült Királyságban a kormány úgy döntött, hogy 2040-re betiltják a benzines és dízeles új autók eladását, míg más országok – köztük Hollandia, India, Írország és Németország – már 2030-ra teljesítenék ezt a célt.

Az Eurelectric nevű, energiacégeket tömörítő szakmai szövetség főtitkára, Kirstian Ruby szerint a jelenlegi EU-s célkitűzés nincs összhangban a párizsi egyezménnyel. A Német Űrközpont által javasolt 2030-as cél elég ambiciózusnak tűnik, mivel az összes autógyártó még csak kb. 20 új elektromos modellel készül kijönni 2019-re – mondta Ruby, aki szerint ennek a paradigmaváltásnak akkor is végbe kell mennie, és gyorsabban, mint ahogy az Európai Bizottság gondolja.

Norvégiában már minden tizedik autó elektromos

Vannak elemzők, akik szerint az európai autógyártók valójában nem léptek előre a CO2-kibocsátás csökkentésében az elmúlt öt évben, hanem csak a kibocsátási tesztekkel variálnak a jobb eredményért.

Az Európai Autógyártók Szövetségének vezetője minderre úgy reagált, még mindig nehéz megjósolni, hogy az alternatív meghajtású járművek elég nagy piaci részesedésre tudnak-e szert tenni 2030-ig. Ezt olyan tényezők is meghatározzák, amelyre a gyártóknak nincs ráhatásuk, ilyen például a feltöltő állomások megfelelő infrastruktúrája, vagy a gazdasági ösztönzők.

Az ösztönzők jól működnek Norvégiában, ahol tavaly csökkent először a benzin- és gázolajfogyasztás, miután a forgalomban lévő járművek már 10 százaléka elektromos meghajtású, és a 2017 decemberében vásárolt új autóknak már több mint a fele elektromos volt. A skandináv országban 2040-ig az összes belföldi légi járatot elektromos meghajtású repülőkkel akarják kiszolgálni.

Mi a helyzet a magyarországi vállalásokkal? Erről itt tudhat meg többet:

A kibocsátási értékeket elnézve a 2 Celsius-fokos vállalás is elérhetetlennek tűnik: