Uniós támogatásból nyílik meg az első európai szagkönyvtár
Európai Uniós támogatással, brit, holland, német, olasz, francia és szlovén kutatók részvételével kedden indult el az Odeuropa, az Európát meghatározó szagok és illatok múzeuma és adatbázisa. A projektben történészek, művészettörténészek, nyelvészek és vegyészek is részt vesznek. Az Odeuropa egyik fő célja az illatok és a memória, illetve az európai kultúrkört meghatározó szagok vizsgálata, illetve a mára feledésbe merült, de egykor meghatározó illatok rekonstrukciója.
Az Odeuropa munkatársai online is beszámolnak a kutatási eredményeikről, de offline kiállításokat is terveznek, ezeken a látogatók a szagláson keresztül mélyedhetnek el az európai történelemben. A kiállítások munkálataiban a tervek szerint a bevont múzeumokon kívül parfümtervezők is részt vesznek majd. A történelmi szagokat egy online enciklopédiában teszik majd közzé, itt kitérnek az egyes tételek történetére, az illatok földrajzi eredetére és felhasználására is.
William Tullett, az Odeuropa egyik történésze szerint ilyen központi illat lehet a különböző dohányok aromája is: a dohány származásától, nemesítésétől és ízesítésétől függően sokféle lehet, a szivarfüst pedig egyszerre kötődik a társasági élethez, a kereskedelemhez, a gyarmatosításhoz és az egészségügyhöz is. Tullett szerint a szaglálódás jó módja a múlt feltárásának: a történelem iránt érdeklődő közönség leginkább arra kíváncsi, hogy milyen lehetett a múltban élni, ezt pedig jobban el tudják képzelni, ha beleszippanthatnak a korabeli levegőbe is.
Milyen szaga lehetett Waterloonak?
Inger Leemans, az amszterdami Vrije Egyetem kultúrtörténésze szerint a szaglás nagyban formálja a jelenről alkotott képünket, de a múltból nagyon kevés hasonló impulzushoz juthatunk. Az Odeuropa a viszonylag egyszerű illatokon kívül összetettebb feladatokra is vállalkozik: a rozmaring illatát egyszerű felidézni, megfelelő magyarázattal azonban felidézheti azt, hogy a tizenhatodik században azt tartották a gyógynövényről, hogy hatékony orvosság a pestis ellen.
A nagyobb projektek között történelmi események szagportréját szeretnék felrajzolni, így például megpróbálják azt is felidézni, hogy milyen szaga lehetett a waterlooi csatának. A választékban egyszerűbb szagok is helyet kapnak: az ózon illatát az olasz futuristákkal kötik össze, de a motorolaj vagy akár a száraz tehénlepény is meghatározónak számít az európai kultúrában.
Az Odeuropában a kutatók mellett mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a szagrekonstrukcióhoz. Tullett szerint rengeteg történeti leírásban és szépirodalmi szövegben találhatóak szagleírások, így megfelelő kontextusba helyezve megteremthető akár egy 16. századi egyházi esemény leírásához társítható füstölő- vagy tömjénillat is, de a kutatás kitér a történelmi orrformák szerepére is a szaglás élményében. A projektben hét európai intézmény kutatói vesznek részt, az Odeuropa az EU Horizon 2020 alapból 2,8 millió eurós támogatást kapott az elkövetkezendő három évre, a szagkutatók munkája 2021 januárjában veszi kezdetét, de a honlapjukon már most is számos szaglással kapcsolatos tanulmány és hír olvasható.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: