Hidrogén üzemanyagot termelő, élő gyárat alkottak tudósok

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Kínai és brit egyetemek kutatói cukros vízcseppekbe telepített fotoszintetikus algákkal kreáltak olyan mini biogyárakat, amelyek karbonsemleges üzemanyagként felhasználható hidrogént termelnek.

Amikor a Bristoli Egyetem és a kínai Harbin Műegyemet kutatói a kísérletekben ideális körülményeket alakítottak ki a vízcseppekben, az algák leálltak az oxigén termelésével, és helyette energiával megpakolt hidrogénmolekulákat állítottak elő. Ehhez a reakcióhoz is szükség van a nappali fényre. 

Bár a miniatűr gyárak egyelőre túl aprók ahhoz, hogy háztartásokat vagy autókat lássanak el üzemanyaggal, a szerdán a Nature Communications folyóiratban közölt tanulmány szerint a volumen növelésével hosszabb távon alkalmasak lehetnek arra, hogy jelentős mennyiségű fenntartható, tiszta energiát állítsanak elő. A hidrogénből nyerhető energia térnyerésének eddig az volt a fő akadálya, hogy az üzemanyag előállítása maga is rendkívül energiaigényes, az algás kísérletben azonban erről nincs szó.

A fotoszintézis során alapesetben a szén-dioxidból és vízből a fényenergia segítségével (egyebek mellett) oxigén keletkezik, ám a végtermék hidrogén lesz, hogyha rengeteg algát – cseppenként mintegy tízezret – sűrítenek össze egyetlen vízcseppben. Ennek oka egyszerűen az, hogy nem marad elég oxigén ahhoz, hogy a tipikus fotoszintézis-reakciók menjenek végbe, ehelyett a hidrogéntermelő enzimek (hidrogenázok) veszik át az irányítást. Hogy ezt a folyamatot végképp bebiztosítsák, a kutatók oxigénzabáló baktériumokba is beburkolták az aprócska üzemeket, és így az algák még megbízhatóbban termelték a hidrogént.

A vízcsepp méretű gyárak persze nem vetnek véget az energiaválságnak, és nem állítják meg az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedését sem, de annyi potenciát máris látnak bennük a kutatók, hogy ha nagyobb léptékben hozzák létre őket, akár a hidrogén üzemanyagcellák árát is lejjebb vihetik – idézte a tanulmány egyik szerzőjét, Stephen Mannt, a Max Planck Bristoli Mikrobiológiai Központ társigazgatóját az egyetem közleménye. Egy másik szerző, Hszin Huang, a Harbini Műegyetem professzora hozzátette, hogy az eljárás meglepően rugalmasnak is bizonyult: amikor élesztősejteket zsúfoltak a vízcseppekbe, a mikrobiális reaktorok etanoltermelésre álltak át, ami ki tudja, milyen távlatokat nyit még.

Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta.

* * *

Vajon hogyan befolyásolja a Párizsi Klímaegyezményt, ha az USA újra belép? Megkapják-e a szükséges támogatásokat a megújuló energiák? Korlátozza-e Biden mozgásterét a Trump-féle örökség? Hétfőn este a novemberi Energiahajón ilyenekről vitáznak majd szakértőink. Nézzétek, hallgassátok! (november 30., hétfő 18.00, Energiahajó, via Facebook Live) 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: