Hatásos animációs film mutatja be, miért nehezebb a roma gyerekek élete Magyarországon
A magyarországi romákat érő megkülönböztetést, a rendszerszintű rasszizmust mutatja be a Rosa Parks Alapítvány vadonatúj animációs filmje, a Miért nehezebb a roma gyerekek élete? cimű hatperces magyar animáció.
Íme:
A film ötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról (systemic racism) készült animációs film adta, ami Amerikában virálissá vált, és több milliós nézettséget ért el. Népszerűségét a végtelenül egyszerű nyelvnek, a világos gondolatoknak és a kedves animációnak köszönheti; a filmet számos híresség, köztük Natalie Portman és Reese Witherspoon is megosztotta a Facebookon, a Twitteren vagy az Instagramon.
A magyar film az amerikai animációhoz hasonlóan történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Ezen keresztül érthetővé válik, miért szenvednek hátrányt a mai napig a magyarországi romák az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.
A film készítésébe sokan és sokféle önkéntes munkát tettek bele. Az ötlettől a megvalósításon keresztül a film népszerűsítéséig a munka minden szereplője saját meggyőződéséből dolgozott. A filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a filmhez Ónodi Eszter színésznő kölcsönözte a hangját, a szöveg a Qubit állandó szerzője, Kende Ágnes, az alapítvány szociológusának munkája.
Jani roma, Tomi nem roma
A film két gyerek (egy roma: Jani, és egy nem roma: Tomi) és felmenői életén keresztül mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Miért van az, hogy egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, azaz hogyan válnak a hátrányok generációról generációra örökletessé?
A romák elleni előítéletesség beszivárog mindenhová: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A romaellenesség a legfőbb oka a roma gyerekek iskolai lemaradásának Magyarországon
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején
Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.