A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
A romák újrakonstruált identitása alkalmas a cigányságon belüli szolidaritás kifejezésére, de arra is, hogy könnyebben át lehessen lépni a kisebbség és többség közötti, sokak számára még most is áthághatatlan határvonalat.
315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
Az első generációs diplomások gyakran komoly lelki árat fizetnek a társadalmi mobilitásért. Miközben úgy érzik, hogy elárulták a közösséget, ahonnan származnak, és bűntudatuk van, az új világba is nehezen tudnak beilleszkedni: meggyűlik a bajuk a nyelvével, a kulturális kódjaival és a vicceivel is.
Arra, hogy képviselőink a társadalom legjobbjai közül kerüljenek ki, annál nagyobb az esély, minél több emberből választhatunk, ezért a társadalom összes csoportjának lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyíthassa alkalmasságát. Ezt az esélyegyenlőséget teremtik meg a kvóták.
A térbeli igazságtalanság legtipikusabb formája a szegregáció vagy a gettósítás, amikor egy csoportot akaratán kívüli korlátozott térbe kényszerítenek. Az elmúlt évtizedek hazai példái azt mutatják, hogy sem Kádár János, sem Orbán Viktor, sem az Európai Unió nem tudott megküzdeni a problémával.
Péli Tamás roma-magyar festő 41 négyzetméteres, monumentális festménye, a Születés pannó szeptember 26-ig látható a Vármúzeum barokk csarnokában. Az ideiglenesen felszabadított roma művek igazi élete azonban eddig nem múzeumi, hanem közösségi terekben zajlott. Bár a többségi társadalom elől nagyrészt elzárva maradtak, a romák több generációjának olyan alapvető élményt nyújtottak, amelynek hatása messze túlnő a festmények esztétikai értékén.
Az adat önmagában nem mond semmit: sok lépés és sok, jól megfontolt döntés eredményeképp lesz belőle tudás. Kézdi hitt abban, hogy ezek a lépések taníthatók, és ezt a szemléletet adta át diákok százainak. A kiváló közgazdász 50 évesen halt meg.
A Rosa Parks alapítvány filmje szemléletesen elmagyarázza, miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.