romák

Hány cigány él Magyarországon?

315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?

A magyar iskolarendszerben kutyavilág vár a külföldről hazatérő gyerekekre

A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.

Ha megszűnne a kirekesztés, a páciensek jó része eltűnne a pszichiátriai rendelőkből

A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.

Tábori ebédlőből a Vármúzeumba: hol a helye a kortárs roma képzőművészetnek?

Péli Tamás roma-magyar festő 41 négyzetméteres, monumentális festménye, a Születés pannó szeptember 26-ig látható a Vármúzeum barokk csarnokában. Az ideiglenesen felszabadított roma művek igazi élete azonban eddig nem múzeumi, hanem közösségi terekben zajlott. Bár a többségi társadalom elől nagyrészt elzárva maradtak, a romák több generációjának olyan alapvető élményt nyújtottak, amelynek hatása messze túlnő a festmények esztétikai értékén.

A romaellenesség a legfőbb oka a roma gyerekek iskolai lemaradásának Magyarországon

Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.

Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején

Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.

Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre

Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.