Egy új törvényjavaslat értelmében a hagyományőrzésre hivatkozva meg lehetne tiltani embereknek, hogy házat vásároljanak egy településen. Roma szakértők szerint egy ilyen törvény legitimálhatja a romák kirekesztését.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
A Ljubljanai Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Jégmadarat Császi Ádám második nagyjátékfilmje, a Háromezer számozott darab kapta.
Az USA Legfelsőbb Bírósága június végén elkaszálta azt a 45 éve élő gyakorlatot, aminek alapján az egyetemek előnyben részesítik az etnikai kisebbségekhez tartozó felvételizőket. De vajon szükség van-e egyáltalán faji alapú pozitív megkülönböztetésre, és mi a helyzet Magyarországon?
A főleg romák által írt és roma szereplőkkel eljátszott film az alkotók szerint nem a cigányokról szól, hanem arról, hogyan látják a nem romák a romákat. Az érintettekkel sztereotípiákról, identitásról, reprezentációról beszélgettünk.
Több kutatás is igazolja, hogy a romák rosszabb egészségi állapotban vannak Magyarországon, mint a nem romák. Egy frissen megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy mit jelent ez a várandós és szülő roma nők esetében.
LMBTQI-ellenes törvények, magukra hagyott áldozatok, szegregált iskolákban tanuló roma gyerekek, jogaiktól megfosztott menedékkérők: így állnak ma nálunk az emberi jogok a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint.
Hogyan lehet csökkenteni a többségi társadalom előítéleteit, és mitől tudnak eltűnni a rasszokról alkotott, tudományosan nem igazolható sztereotípiák? Genetikus, szociálpszichológus, terepmunkás, érzékenyítő tréner a megoldás nyomában.
Egy friss magyar kutatás szerint a romák kevés eséllyel kapnak olyan állást olyan kisvállalatoknál, ahol ügyfelekkel, vásárlókkal kell találkozni. Ez tovább erősíti azt a képzetet, hogy a romák nem dolgoznak, hiszen a többségi társadalom nem látja őket dolgozni. Mi a megoldás?
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
A romák újrakonstruált identitása alkalmas a cigányságon belüli szolidaritás kifejezésére, de arra is, hogy könnyebben át lehessen lépni a kisebbség és többség közötti, sokak számára még most is áthághatatlan határvonalat.
315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.