Aggódnak a műholdas megfigyelések kimaradása miatt az Északi-sark kutatói

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Már 595 klimatológus és sarkkutató írta alá azt az Európai Űrügynökségnek (ESA) címzett nyílt levelet, amelyben annak az aggodalmuknak adnak hangot, hogy az északi 88. szélességi kör feletti műholdas mérések a közeli jövőben megszakadhatnak. 

Ismert okokból „a sarkvidéken a műholdas magasságmérés egyedülálló módja a szárazföldi és a tengeri jégtakaró vastagságának, valamint a sarki óceánok változásainak figyelemmel kísérésére. Ez az információ elengedhetetlen a sarkvidékek éghajlatváltozásra adott reakcióinak feltérképezéséhez, valamint a globális éghajlati rendszerrel való jövőbeni kölcsönhatásaik és hatásaik előrejelzéséhez” – fogalmaznak a kutatók.

A BBC beszámolója szerint a gondot az okozza, hogy a méréseket jelenleg is végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 műholdak tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár. 

A 2010-ben pályára állított európai szatelitet eredetileg három és fél évre tervezték, bár az ESA szakemberei szerint 2024-ig még életben tudják tartani – feltéve, ha nem jön közbe semmiféle műszaki hiba. Az amerikai űrhivatal, a NASA műholdja 2018-ban állt üzembe, ám ezt is csupán 3 évre tervezték.

A CryoSat-2 és az ICESat-2 fantáziarajzaFotó: ESA/NASA

Mivel az ESA legközelebb 2027-ben állítana pályára az északi sarkvidék topográfiáját szondázó műholdat a CRISTAL-misszió keretében, a klíma- és sarkkutatók a két már meglévő műhold működési idejének mielőbbi meghosszabbítását, illetve egy másik, alacsonyabb szélességi körön működő szatelit átirányítását kérik a döntéshozóktól. 

Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta.  

Korábbi kapcsolódó cikkeink: