Aggódnak a műholdas megfigyelések kimaradása miatt az Északi-sark kutatói

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Már 595 klimatológus és sarkkutató írta alá azt az Európai Űrügynökségnek (ESA) címzett nyílt levelet, amelyben annak az aggodalmuknak adnak hangot, hogy az északi 88. szélességi kör feletti műholdas mérések a közeli jövőben megszakadhatnak. 

Ismert okokból „a sarkvidéken a műholdas magasságmérés egyedülálló módja a szárazföldi és a tengeri jégtakaró vastagságának, valamint a sarki óceánok változásainak figyelemmel kísérésére. Ez az információ elengedhetetlen a sarkvidékek éghajlatváltozásra adott reakcióinak feltérképezéséhez, valamint a globális éghajlati rendszerrel való jövőbeni kölcsönhatásaik és hatásaik előrejelzéséhez” – fogalmaznak a kutatók.

A BBC beszámolója szerint a gondot az okozza, hogy a méréseket jelenleg is végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 műholdak tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár. 

A 2010-ben pályára állított európai szatelitet eredetileg három és fél évre tervezték, bár az ESA szakemberei szerint 2024-ig még életben tudják tartani – feltéve, ha nem jön közbe semmiféle műszaki hiba. Az amerikai űrhivatal, a NASA műholdja 2018-ban állt üzembe, ám ezt is csupán 3 évre tervezték.

A CryoSat-2 és az ICESat-2 fantáziarajzaFotó: ESA/NASA

Mivel az ESA legközelebb 2027-ben állítana pályára az északi sarkvidék topográfiáját szondázó műholdat a CRISTAL-misszió keretében, a klíma- és sarkkutatók a két már meglévő műhold működési idejének mielőbbi meghosszabbítását, illetve egy másik, alacsonyabb szélességi körön működő szatelit átirányítását kérik a döntéshozóktól. 

Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta.  

Korábbi kapcsolódó cikkeink: