Aggódnak a műholdas megfigyelések kimaradása miatt az Északi-sark kutatói
Már 595 klimatológus és sarkkutató írta alá azt az Európai Űrügynökségnek (ESA) címzett nyílt levelet, amelyben annak az aggodalmuknak adnak hangot, hogy az északi 88. szélességi kör feletti műholdas mérések a közeli jövőben megszakadhatnak.
Ismert okokból „a sarkvidéken a műholdas magasságmérés egyedülálló módja a szárazföldi és a tengeri jégtakaró vastagságának, valamint a sarki óceánok változásainak figyelemmel kísérésére. Ez az információ elengedhetetlen a sarkvidékek éghajlatváltozásra adott reakcióinak feltérképezéséhez, valamint a globális éghajlati rendszerrel való jövőbeni kölcsönhatásaik és hatásaik előrejelzéséhez” – fogalmaznak a kutatók.
A BBC beszámolója szerint a gondot az okozza, hogy a méréseket jelenleg is végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 műholdak tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár.
A 2010-ben pályára állított európai szatelitet eredetileg három és fél évre tervezték, bár az ESA szakemberei szerint 2024-ig még életben tudják tartani – feltéve, ha nem jön közbe semmiféle műszaki hiba. Az amerikai űrhivatal, a NASA műholdja 2018-ban állt üzembe, ám ezt is csupán 3 évre tervezték.
Mivel az ESA legközelebb 2027-ben állítana pályára az északi sarkvidék topográfiáját szondázó műholdat a CRISTAL-misszió keretében, a klíma- és sarkkutatók a két már meglévő műhold működési idejének mielőbbi meghosszabbítását, illetve egy másik, alacsonyabb szélességi körön működő szatelit átirányítását kérik a döntéshozóktól.
Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Alulról is olvad az Arktisz jege
Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.
Éghajlatot vált az Északi-sark
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
WMO: Öt éven belül átléphetjük az 1,5 Celsius-fokos klímacélt
A Meteorológiai Világszervezet helyzetjelentése szerint 20 százalék esély van rá, hogy ezt a küszöbértéket a 2024 előtti évek valamelyikében meghaladja a globális felmelegedés – ettől még a másfél fokos klímacél fennáll. A világjárvány miatti kibocsátás-visszaesés pedig egyszerűen nem számít.