A Mars vulkanikus régiói és hatalmas vulkánjai, köztük a 21 kilométer magas Olympus Mons több milliárd évnyi vulkanikus tevékenység bizonyítékait hordozzák. Aktív tűzhányókat azonban nem sikerült soha megfigyelni a felszínen, és a legfiatalabb eddig azonosított marsi lávafolyások is néhány millió évesek lehetnek.

Egy új kutatás, a Cerberus Fossae tektonikus-vulkanikus hasadéknál, egy geológiailag fiatal, valószínűleg vulkáni eredetű törmelékréteget azonosított, amit a szakemberek szerint 53-210 ezer évvel ezelőtti robbanásos vulkanizmus hozhatott létre. Az eredményeket közlő tanulmány az arXiv publikáció előtti szerveren jelent meg, és bár beadták az Icarus bolygótudományi folyóirathoz, még nem esett át szakértői bírálaton.

A Cerberus Fossae a Mars második legnagyobb vulkáni területén, az Elysium régióban található. Ettől délre fekszik az Elysium Planitia síkság, ahol 2018 végén sikeresen landolt a NASA InSight űrszondája, hogy a bolygó belső szerkezetét és aktivitását vizsgálja.

Ha a mostani kutatás eredményeit megerősítenék, az arra utalna, hogy a Mars ma is aktív vulkanizmussal rendelkező bolygó, még akkor is, ha a nagyobb kitörések között akár több millió év is eltelhet. A máig tartó vulkáni aktivitás megnövelné annak az esélyét is, hogy a felszín alatt fennmaradhattak potenciális élőhelyek, legalábbis extrém környezeteket tolerálni képes mikroorganizmusok.

53-210 ezer éves vulkáni törmeléklerakódás

A kutatásukhoz a szakemberek a Mars Odyssey THEMIS infravörös képalkotójának, illetve a Mars Reconnaissance Orbiter nagyobb-látószögű kamerának (CTX) és a felszíni összetételt vizsgáló spektrométerének (CRISM) adatait használták. Ezekkel egy a környező területhez képest sötétebb, a Cerberus Fossae hasadékrendszer egy nagyjából 20 kilométeres része körül szimmetrikusan elhelyezkedő lerakódást azonosítottak. A lerakódás a CRISM mérései alapján magas kalciumtartalmú piroxén ásványokat tartalmaz, melyek magmás kőzeteket alkotnak.

A hasadékrendszer két oldalán elhelyezkedő, néhány tíz centiméter vastag lerakódás a kutatók szerint szilárd vulkáni törmelékanyagból, azaz tefrából épül fel, amit robbanásos (piroklasztikus) vulkanizmus hozhatott létre, és nem a szél általi erózió révén került a területre.

A bolygótudományban a felszínek keletkezési idejét általában azok kráterezettsége alapján határozzák meg. Ehhez természetesen azonosítani kell az adott területen található krátereket, és tudni kell azt is, hogy a geológiai időskálán hozzávetőlegesen miként változhatott a becsapódások rátája.

A kutatók potenciálisan szenzációs eredménye arra mutat, hogy a vulkáni törmelék 53-210 ezer évvel ezelőtt keletkezhetett. A két érték közti közel 160 ezer éves különbség azon alapszik, hogy a területen található kráterek közül melyekről feltételezik, hogy a lerakódás után jöttek létre. Ha ez a kormeghatározás megerősítést nyer a következő hónapokban és években, az erősen arra mutatna, hogy a Cerberus Fossae akár ma is vulkánilag aktív lehet.

Egy a New York Timesnak nyilatkozó bolygókutató, Lu Pan azonban nincs meggyőződve arról, hogy a kutatócsoport által használt kormeghatározási módszer pontos eredményt ad. Szerinte ahhoz, hogy a nagyon friss felszín korát meg lehessen határozni, kis kráterbecsapódásokra hagyatkoznak a szakemberek, de ezek vizsgálatára még nincs megfelelő méretű adatbázis.

Az InSight űrszonda marsrengéseket érzékelt a régióban

A jó hír, hogy a kutatás eredményei elvben megerősítést nyerhetnek az egykori vulkáni aktivitást tápláló magma vizsgálatán keresztül. Mivel a Cerberus Fossae ezen része az InSight űrszonda leszállóhelyétől kb. 1700 kilométerre keletre található, a szonda szeizmográfja képes lehet a magma aktivitásának megfigyelésére.

Amint arról márciusban beszámoltunk, ez nem csak elméleti lehetőség. Az InSight által eddig érzékelt két legerősebb marsrengést pont a Cerberus Fossae irányából észlelte a szonda, felfedezve ezzel az első tektonikusan – és talán vulkanikusan is – aktív régiót a bolygón.

„Valóban elképzelhető, hogy a (Cerberus Fossae-nál megfigyelt tektonikus aktivitásnak vulkáni aktivitáshoz lehet köze" – nyilatkozta a New York Timesnak a NASA JPL kutatóintézetéből Suzanne Smrekar, az InSight küldetés helyettes vezetője. Ennek alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy az InSight hamarosan választ ad a marskutatás egyik legfontosabb kérdésére, amelynek kihatása van arra is, hogy lakható bolygónak tekinthetjük-e még a vörös bolygót.